Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-19 [037]

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZENT IMRE ÜNNEPE..•*. .. E- vetíti JL.IÍ'0 A Magyar Tudományos Akadémia a Szent Imre év alkalmából hétfon délelőtt ünnepi ülésben rótta le a" maga kegyeletét első szent királyunk legendás emlékű fiának, Szent Imrének emléke iránt»Aa ülésre az Akadémia palotáját az igazgatóság ünnepi díszbe öltöztette, a főbarjárattól a diszteremig délszaki növényekből sorfal vezetett. A nagyközönség érdeklődése korán jelentkezett, egy órával a kezdet előtt már megteltek a széksorok. Megjelentek: Seredi Jusztinián, Magyarország bíboros hercegprímás tt > Klebelsber g" Kunó gróf" kultuszminiszter a kormány, Wlassics Gyula báró a Felsőház, P u k y Endre a képviselőház, L i b e r Endre tanácsnok a székesfőváros, Mihályffy Ákos a Szent István Akadémia, H u s z ár Károly a Szent Imre év rendezőbizottságának képviseletében, továbbá Baranyai Jusztin a hittudományi kar dékánja, B ár á h y Gerő államtitkár, H á s z István tábori püspök, G é v a y - W o 1 f f Nándor államtitkár, 0 s v a 1 d István a kúria másod elnöke, P r e s z 1 y Elemér főispán, S zterényi József báró, Bittér Illés clerveauxi apót, Nemes Antal püspök, P a k á r Gyula, I v á d y Béla és H e g e-d ü s Kálmán az Akadémia tagjai.Az ülésen elnöklő •$ • B e r z e v i c z y Albert üdvözölte a hercegprímást, a megjelent előkelőségeket és a közönséget s utána megtartotta az ünnepi megnyitóbeszédet. B"erzeviczy Albert, az Akadémia elnöke Szent Imre történelmi alakját ismertette. Utalt arra, hogy e korszak történelmi esemény ire vonatkozóan nagyon kevés a megbízható adatunk. Az egykorú krónikák és évkönyvek véletlen egybehangzása^éá jótaól később keletkezett legendák majdnem egyetlen támpontjai történelmi tudásunknak. A legenda némileg túlságba vitte Imre hercegnek a világi dolgoktól való visszavonulását és önsanyargató aazkétizmusát. Valószinü, hogy őt Gellért, a kés őbbi püspök 8-16 éves korában^a remeteszerü életre ösztönözte, azonban Gellért távozása után mindinkább érvényesültek István királynak törvénybe is foglalt atyai intelmei, melyek Imrét királyi hivatására előkészítették, sőt a kormányzati teendőkben és hadivállalkozásokban is részesítettek. István király főképpen"politikai okok ból Imrét összeházasította II. Miesko lengyel király leányával^ azonban a legenda szerint Imre,atyja tudta nélkül szüzességi fogadalmat tett, azt házasságában is megtartotta és neje által is megtartatta. Valószínű egyébiránt, hogy a lengyel hercegnő még serdületlen koróban lett Imre nejévé és tekintettel ennek korai halálára, házasságukból nem is származhatott volna gyermek.Kétségtelen, hogy Imre vadászati baleset áldozata lett 1C31 szeptember 2.-án, 24 óves korában-* Elhunyta végtelenül elkeserítette atyját, nagy'bonyodalmaknak tette ki a trónt, sőt veszélyeztette a hazában terjeszkedő katolicizmust is.- A csödahit misztikus varázzsal környezte már életében is Imre alakját és még inkább halála után. A sirftához fűződő csodatételek is hozzájárultak ahhoz, hogy Szent László idejében 1083-ban VII. Gergely pápa elhatározásából István királyt, Imre herceget és a vértanú halált halt Gellért püspököt szentté" avatták. Imrét és Gellértet valószínűleg a székesfehérvári országos katholikus zsinat avatta szentté pápai jóváhagyással, ezek tehát legnemzetibb szentjeink. Szent Imre mély vallásosségu, nemes egyéniségének, rajongó korára való hatását mi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy alakja még ma, kilenc század ködén keresztül is bevilágítja a magyar képzeletet.Ezután gróf A p p o n y i Albert

;

'Szent Istvűn király intelmei Szent Imre herceghez" címmel tartott előadást, Apponyi az intelmeknek politikai és" közjogi jelentőségét domborította ki. Kimutatta István király sugalre zását, akiben tovább élt a nemzeti hagyomány és akinek szervező munkásságában ez a hagyomány nem tünt el a beözönlő idegen államszerevezeti eszmék hatása alatt, hanem csak módosult illetve öregbedett, mig az utódok alatt a kettő összeforrt, de olyképpen, hogy felül maradt az eredeti magyar gondolat: a közhatalmak közjogi jellege. Ilyen nyomokra vezet Apponyi szerint az Intelmek körül ujabban végzett és még korántsem befejezett leutatómunka, mely azt Is igazolja, hogy //) azok méltán foglalnak helyet a Cor/Tus Juris élén, bár nem közjogi jelentősé'j _ güek abban az értelemben, mintha konkrét jogszabályokat tartalmaznának, de A igenis abban, hogy méltó élőbeszédül szolgólnak olyan törvénygyűjteménynek, nj y, /folyt.kov./