Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-30 [037]

KORÁNYI PROFÉ SZOR A. "CALMETTE" OLTÁSOKRÓL A TUBERKULÓZIS EGYESÜLET NAGY­GYiiLESuN. A ^agyar Orvosok Tuberkulózis egyesülete, . "^„j>g^>,A*^sarepén­tekén délelőtt kezdte kétnapos XII.-ia: nagygyűlését. Báró Korány 1 Sándor professzor elr:ö/(fél 10 órakor nyitotta aBg a gyűlést. Megnyitójában hangsúlyozta a röntgenológia hatalmas fejlődésének jelentőségét, az indi­viduális diagnosztika terén s ezzel arányban reméli a therápia további ha­ladását. A hygieno-diaetas gyógymód bevezetése óta a collapsustherápia bi­zonyult a legértékesebbnek, mellyel a havernak gyógyulása vált elérhetővé. A tuberkulózis-halálozás száma a háborús idötöl eltekintve állandó csökke­nést mutat",, ami a kultúra ^fejlődésén kivül az orvosi tudomány halt.dásának a társadalomnak és egész->éfgu^»yl adminisztrációnak is kösz önhete. hangsúlyoz­ta Korányi professzor a szaktudás jelentőségét, a gy egyel járások megítélésé­ben, mert enélkütya laikus kuruzslók áldozatává lehet. • Minden u$ eljárás szakemberek elé terjesztendő. Ma már nehezen képzelhető el egy uj Semmel­weis sorsa. A napisajtó tudományos kérdés eldöntésére nem lehet alkalmas. Ezek után az einök a Calmette féle oltásokkal és ezzel kapcsolatban a lübecki eseményekkel foglalkozott. Azt fejtegette, hogy Calmette alapos megfontolás után bocsájtotta eljárását az emberiség rendelkezésére és két­százötvenezer oltásnál Francia országban semmi baj sem történt. Hogy Lü­beckben az történt ami történt,annak valami eddig ismeretlenben kell okáá keresnünk. Ennek megállapítására van szükség és mindaddig, amig az ügyre megfelelő fény derül, az Íteletet fel keii függesztenünk. Oslóban a nyári nemzetközi tuberkulózis konferencián a kérdést alaposan megfogják vitatni és talán közelebb jutunk a megismeréshez. A továbbiakban Korányi Sindor dr. még a diszkusszió és kritika fontosságát hangsúlyozta, különösen a tudományos kérdések eldöntésénél. Fr iedri ch Vilmos dr. referátuma követte a-- hatásos és nagyon érdekes elnöki megnyitót, amelyet a Semmelweis tercet egészen megtöltő elő­kelő orvos v közönseg lelkesen megtapsolt. Friedrich dr. referátumában a mun­kaképesség és munkaképtelenség megállapításának kérdésevei foglalkozott, a tuberkulózis esetekkel kapcsolatban. Hangoztatta az intézeti kezelés fontos­ságát és az ügynevezett munkatherápia célszerűségét. A kérdéshez Okolic s ányi-Kuthy Dezső, Kentzler Gyula, Markó Viktor, Somogyi Zsigmond, Babarczy Mária és Holló Gyula szóltak hozzá. Az ülés további során a tuberkulózis szociális vonatkozásának köré­ből elóaciást tartottak: Bihari Arnold, Szél Tivadar, Karafiáth Imre, ós Oko­Hcsányi Kuthy Dezső. A tuberkulózis kórtani kérdéseiről pedig: vitéz Veress András, Ka­notz Dénes,Bajza Erzsébet, Pongor Ferenc és Virágh Zoltán /Debrecen/ Tró­ján Margit, Geszti József /Debrecen/ Gáli Géza /Gyula/ és Giesz László tar­tottak előadást. A nagygyűlés délután f oly tat ódott ./MOT/SYv ——A KORVIN MÁTYÁS TÁRSASÁG ÜLÉSE. A Korvin Mátyás Magyar-0.asz Tudományos iroda-rai Művészeti és Társadalmi Egyesület pénteken délután az Akadémia kis üléstermében ülést tartott. Be rz eviazy Albert elnök helyett G e ­r e v i c h Tibor alelnök nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy AntOR nio Baldacci bolognai egyetemi tanár előadását őszre halasztotta, amikor a K^vin Mátyás Egyesület díszesebb keretek között üli meg Luigi Ferdinándo Marsigli halaiának 200 éves évfordulóját. Ezek után Márffy Os zká r * dr. reálgimnáziumi igazgató ola^nyelvü előa­dást tartott a magyar-olasz r~p.ss .-.uniók kulturális kapcsolatok kialakulásá­ban a középiskolák szerepéről. Kifejtette, a tankönyvek jelentőségét, ame­lyeknek mindkét részről a legalaposabb ismereteket kell nyujtaniok a másik testvernemzet kultúrájáról és viszonyairól. Márffy dr. rámutatott azokra a mozzanatokra, amelyek az iskolai élet keretében ós azon kivül is előmozdít­hatják a hagyományos olasz-magyar kulturális kapcsolatok elmelyités ét. Az ér­dekes elöaaást, amely a fonöüs aktuális kérdést ug- szempontokkal is megvilá­gította s szépszámú közönség melegen megtapsolta. Az ülésen jelen volt az olasz követség több tagja,R adó Antal,Eckhardt Sándor egy. tanár és mások. /MOT/SY. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom