Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-30 [037]

'i, Magyar Statisztikai Társaság ülése Miskoloon./ A VIII. és IX. kiadás kiegészitéséül. A már emiitetteken kivül a miniszterelnököt Bencs Zoltán min. tanácsos, a "belügyminisztert Smialovszky Tibor min. tanácsos> a népjóléti és földmüve*­lésügyi minisztert Mikszáth Kálmán főispán, Budapest székesfőV árost 113ye­falvy I, Lajos a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója képvjseite,, A város előkelő vendégelt a pályaudvaron dr. Hodobay Sándor polgármester helyett dr. H a 1 m a y Béla h. polgármester,"dr. Schneller Károly jogakadémiai tanár és dr 0 Wittich Andor kamarai főtitkár az Esza'kmaw. gyarországi Idegenforgalmi Szövetség elnöke a Bükk virágaival fogadták, mig a Böcögő-féle Korona szállóban Mikszáth Kálmán Miskolc város főispánja üdvözölte meleg szavakkal a tudós társaságot. Az ünnepi ülésen résztvettek még: dr. Hodobay Sándor polgár­mester, dr. Bruckmer Győző Jogakadémiai dékán, dr. Nemes Bertalan kir. köz­jegyző, Széchy Alán minorita rendfőnök, Szemán István püspöki vikárius, Stehló Zoltán és Szontagh Vilmos jogakadémiai tanárok, Farkas István refor­mátus esperes, dr. ítutschenbacher Emil az OMGE igazgatója, Eöttevényi Olivér a Külügyi Társaság alelnöke, Surényi-Unger Tivadar egyáemi tanár, Szigetby Gyula min. tanácsos stb, A város által rendezett diszebéden Mikszáth Kálmán főispán a kormányzóra, dr . Thirring Gusztáv Miskolc váres felvirágoz ás ára, Bencs Zol­tán a miniszterelnök képviseletében a Magyar Statisztikai Társaság céljai­nak megvalósulására, Nagymagyarországra, Brcckner Győző jogakadémiai dékán a megjelent európai hirü tudósokvra és a kiváló előadókra, Kenéz Bélára és Konkoly-Thege Gyulára mondottak felköszöntőt. Beszéltek még Schneller Károly jogakadémiai tanár, dr. Kenéz Béla országgyűlési képviselő és dr. Wittich Andor kamarai főtitkár. Kenéz Béla előadása B­Dr. K e n é z Béla egyetemi tanár, országgyűlési képviselő az Országos Statisztikai Tanács elnöke az állami költségvetési előirányzat tanulságait ismertette a következőkben: - Amintegy 900 millió pengőben előirányzott közjogi bevéte­lek terhe magas. Az 1 adóteher ugyan nem látszik súlyosnak, sem fejenkénti átlagösszegben, sem a nemzeti jövedelem százalékában, de az a baj, hogy a nemzeti jövedelem egy-egy fejre eső összege csekély s igy az adóteher levoná­sa utón fennmaradó "szabad Jövedelem" összege alaoseny, jóformán csak félakk: ra, mint Franciaországban s harmadrész akkora, mint Angliában. - Kedvezőtlen tünet a teherviselési képességhez nem alkalma? kodé közvetett adók s köztük a sokat támadott forgalmiadók előnyomulása az egyenes adókkal szemben. Ez azonban általános európai jelenség, amit a há­ború paastitásal által megbillentett államháztartási egyensúly helyreállítá­sa és a költségvetés passzivitása által depreciációval fenyegetett valuta stabilizálása idézett elő, sok helyen még nagyobb mórtékben mint nálunk. A forgalmiadó, mint termelési költség jelentkezik, versenyképességünk szempo: jából merülése és exportáruinknál teljes visszatérítése volna Indokolt. A fényűzési forgalmiadó pénzügyi és erkölcsi okokból, meg a kereskedelemi mér­leg egyensúlya érdekében fentartandó. Ugyanez Indokolja a kellően átgondolt vámvédelmet is, amelynél nagyin ügyelni kell arra, hogy ne adjon módot. kar_ tellalakulásokra, de amely magyar munkáskezek ezreinek nyújt foglalkozási lehetőséget,, Egyik legjogosultabb bevételi farsás a dohánymonopolium, amely majd háromszor akkora bevételt jelent, mint a földadó. Hase nára van a mezG­gazdaságaak, kereskedelmi mérlegünknek és munkásaink nagy tömegének. - Az állami kaldáaok oldalán a legijesztőbb tétel a közal­kalmazottak és nyugdíjasok 700 milliós illetményösszege, ami az állami ki­adások több mint felét emésztik fel. 1 nyugdijterhek ma meghaladják a békébe­l li teher ötszörösét. A "B !l listázás kedvezőtlen tapasztalatai után aa a nor­I malis stáír.ie gondolata állelőtérben, ami elbocsátások nélkül akarja a lét­számot apasztani. A kevésbé örvendett tünetekkel szemben azonban vannak ked" ) vező jelenségek is e A kiadások előirányzata a mult évihez képest 30.5 mil­' lió pengővel csökkent, amit nem lehet; lekicsinyelni, mert a 700 millió pengő,-* Személyi járandóaágon fülül, amit apgvsztani nem lehet, 364 millió pengő az az összeg, amelyhez mint állami létminimumhoz nyúlni nem lehet, ugy hogy ÖRS?ÁG0Sl€VÉtrftfr /Folyt.köv.„ / ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom