Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2
1930-05-30 [037]
KORNIS GYULA ÁLLAMTITKÁR ELŐADÁST TARTOTT A SZABADOKTATÁSROL. Em"fcybatás 1 0 Ezt a szellemet ápolta egyesületünkben az a jeles: férfiú is lankádat1&nul p aki mv.?*-- évi közgyűlésünk óta örökre elköltözött Sorainktól. Pályl Sándor érdemeden gazdag és tevékenységbe dus kultúráé let ének egyik legfőbb törekvése volt a hazai szabad oktatás ügyének, s annak keretében különösen a szabad egyetem problémájának ápolása, gondozása és fellendítése s Egyesületünk háláját lerovandó síremléket fog állítani an elköltözöttnek s a slremlékblzottság már megkezdte működését. Az elnöki megnyitó utánNovágb Gyula olvasta fel értekezését Pályi Sándorról, az elhunyt ügyvezető alelnökről, a Szabad Lyceum megalapítójáról. Ismertette egész pályafutását a Szabad Lyceum megalapítása és annak vezetése körüli érdemeit. Ezután K or n i s s Gyula dr. államtitkár a w szabad oktatás Amerikában" cimü i*agy dolgozatát olvasta fel. Azzal kezdte, hogy a demokráciának a kultúrpolitikai sittjén alapelve: minden egyénnek egyformán meg kell adni a lehetőséget a benne rejlő tehetségek kifejlesztésére, lehetőleh teljes k&müvelésére, hogy a társadalomban azt a helyet foglalhassa el, amelyre a tehetségei képesítik. Az equallti of opportunity az amerikai demokratikus társadalmi szervezet legfőbb erkölcsi alapja. A politikai demokrácia lényege és forrása a kulturális demokrácia; mindenki számára ugyanazt a müvelődéál lehetőséget biztosítani /to secura equal chances/. Minden gyermek, fiu és lány, a kisdedovótól a középiskola legfelsőbb osztályéig, 19 éves korig, teljesen ingyen, fényesen fölszerelt Iskolákban tanulhat, megszerezheti a magasahbrendü tudást, mely az életben számára, boldogulást, fölfelé jutás t hatalmat jelent* A demokrácia kultúrpolitikai követelménye itt nem szorítkozik a puszta elemi ismeretek megszerzésére, mint Európában, hanem kiterjed a magsabb műveltségre is,mely az egyénben rejlő művelődési energiák teljes kibontakoztatásának biztosítéka. Ha az amerikai társadalmi szervezet mélyére tekintünk, egyet mindenkor őszinte tls ztelettel el kell ismernünk: a kultúrpolitika; terén ez a demokrácia a legtisztább formában érvényesül. Természetes, tehát hegy az oktatásnak az a formája, amely a felnőttek nagy tömegeinek művelődési szomját elégíti kl, tvlU a szabadoktatás, olyan demokratikus szemvezetü társadalomban, mint Amerika /itt persze mindig el~ sősr\£>an az Egyesült Államokra gondolok/ különös mptékben virágzik. Mar naga a sajátságos lelki alkat, a gyorsan rohanó felfokozott élet, a pillanatnyi helyzetekhez való gyors alkalmazkodóképesség, a szellem mozgalmassága, az ggyénnek önerején való hirtelen fölemelkedése a társadalomban, a verseny szabad lehetősége - mind arra ösztönzi az embereket, hogy állandóan érdeklőd jenek az uj iránt a gazdasági élet, tudomány, technika terén, hogy állandóan tovább képezzék magukat akkor is, amikor az iskola padjait már régen elhagyták." A felolvasás következő részében részletesen ismertette az Amerikában száz év előtt hivatalos támogatással megindult szabaóoktatást ós .annak átalakulását az á^llaméletnek változásaival,, Ilyen változás az est*! tanfolyamoknak egy másik nagy csoportja a nem angolnyelvü bevándoroltak beolvaelrtását célozza. Ezek az AmericanizatŰBn and uifizenskip classes főkép a világháború óta nagy számban jelentékeny állami és községi segítséggel léte*, sülnek, hogy a hatalmas idegenajku bevándorfcSűt néptfiabüket az Egyesült Államok nemzeti közösségébe a nyelv ós e sajátos amerikai műveltség közvetítésével lelkileg is beolvasszák. Ennek egyik módja az óvilág nemzetiségi politikájából jól ismert eszköz: az, egyes nemzetiségeket képviselő felekezeti kényszerítése az angol tanitás^nyelvre. Az amerikai katoljMcus és református magyaroktól saját pénzükön fentartott népiskolákban ma as állam parancséra angolul folyik az oktatás /a magyar nyelvet heti két órában tanítják/, az amerikai földrajzi, történelmi és társadalmi intézmények tanításának különöse hangsúlyával. De az amerikanizálás mozgalma nemcsak a bevándoroltak gyetmekeit iparkodik beolvasztani, hanem ezek szüleit is az i8kolánkivüli népművelés eszközeivel.,Az amerikai iskolánkivüli népmüvelődéanek különös g9ndja van az Írástudatlanság leköbdésére. Az amerikai szabadoktatási, illetőleg népművelési mozgalomnak az a törekvésük, hogy az iskolák legyenek főkép a falunls tanyavilágban a felnőttek oktatásának is a centrumai. " ----
