Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2
1930-05-21 [037]
ELSCFOKON HET FILLÉRT, MASODFOKÖll HUSZONKILENC PENGŐT ÍTÉLTEK MEG AZ ALEZREDES-ALT ANnCSNOKNAK> AKI NÉGYEZER PENGŐRE PÖRÖLTE APÓSAT. Eikes László ny* alezredes, testnevelési altanácsnok, mátészalkai lakos p©l gárí pört indított apósa» Rákóczi Mihály budapesti postafőigazgató ellen, akit.- vitéz Vargha Béla dr* budapesti ügyvéd utján - három esetből kifolyóan is pörölii Az altanácsnok eíőkészitő iratában előadta, hogy apósa megbízásából Szabó Zsuzsanna Cselédleánynak 1921 évben 9oo koronát adott és a loónyt Hyirbátorba utaztatta^ ahol Háztartási alkalmazottként égy család hál elhelyezte. Ezenkivül az 1922 évben ugyancsak apósa megbizásáb°l eltemettette apósa unokahügátí Keresztény Lilit és a postafőigazgató 1914 korona temetési költséggel adósa maradt. Végül Mikes altanácsnok háromezer korona kölcsönt adott sógorának, az akkor még kiskorú if j. Rákóczi Mihálynak tanulmányai folytatására s ezt a pénzt szintén apósa megbízásából folyósította. A beperelt postafoigazgató ügyvédje, Forray Lajos dr. békéscsabai ügyvéd a kereset elutasítását kérte. A budapesti törvényszék Csipkay-tanácsa több tanút hallgatott ki ebben az ügyben és a tanúkihallgatások alapján megállapította a törvényszék, hogy a Szab^ Zsuzsanna féle tartozás Rákóczi Mihály részéről valóban fennáll és ezért a felperesnek itélet|l£g ro~ is Ítélt hét fillért, mint amely összeg átértékelés né]kül m ^ Sz e 3.921 évben adott 9oo papirkoronánaki A kereset egyéb részével azonban az elsőfokú biróság a felperes testnevelési altaháesnokot elutasította,mert az elhalt Keresztény Lili temetési költségei - a törvényszék megállapítása szerint nem a nagybácsit, hanem az elhalt leány akkor még életben volt édesatyját terhelik. A szintén kihallgatott ifj. Rákóczi Mihály pedig tagaűta, hogy a felperes altanácsnoktói bármikor is háromezer koronát kölcsön kapott volna és igy a törvényszék enn.^k a tartozásnak a fennállását nem állapíthatta meg. - A törvényszék a felperest, aki csaknem teljesen pervesztes lett, 265 pengő perköltségben is elmarasztalta. Mikes László felebbezésére a tábla Gál László-tanacsa elé került az ügy, amely az els°biróság ítéle töt részben megváltoztatta, a Szabó Zsuzsanna-féle követelést valorizálta:! itélte meg a felperesneks ós igy alperest 29 pengő megfizetésére kötelezte. A tábla egyébként a törvényszék Íteletét helybenhagyta. /ííCT/ !"•••. --- PELMEMTEfT A BIROSAG EGY FÉMKERESKEDÖT A SIKKASZTÁS BŰNTETTÉNEK VÁDJA Ne.nes Elemér budapesti fémkereskedő három éven keresztül alkalmi tár sasüzleteket bonyolított le közösen Merkadó Izsó tőkéssel. Merkadó Izsó 1929 május 23-án átadott Nemes Elemérnek 2ooo pengőt, hogy a pénzen a kisteleki Pallavicini-féle urs'adalomból öt vágón nyersvasat vásároljon. Nemes a vasat megvette, de nyomban utána újra eladta, és az egész összeget magának tartót ta meg.^Merkadó Izsó feljelentette Nemes Elemért sikkasztás büntette elmén. Nemes fémkereskedő a budapesti büntetőtörvényszók előtt azzal védekezett, hogy a vasáru eladásából elért nyereség felét, 3oo pengőt Merkad 0 Zzsó java ra irta, de az egész összeget ( a társával szemben fennálló nagyobb összege követelésének kiegyenlítés ere visszatartott a. A törvényszék megállapította hogy a sértett és a vádlott között elszámolási viszony állt fenn, mindketten üzlettársak voltak, a végleges elszámolás nem történt meg közöttük és igy Nemes Elemért bűncselekmény nem terheli. Az elsőfokú bíróság ezen az alapon Nemes fémkereskedőt a sikkasztás bűntettének vadja alOl felmentette és ezt az Ítéletet most a tábla F olkmann-tanácsa is helybenhagyta, A felmentő Ítélet jogerős. /MOT/ K^-.
