Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-10 [036]
• EGY HA Z, I K I E E K . /A REFORMÁTUS ZSINAT SZOMBATI NAPJA," F o 1 y ta t ó s 3./ Az egyházkerület szervezetéről szóló utolsó törvényszakaszok között többek felszólalása nyomán, a zsinat elfogadta azt a javaslatot is, amely egyházker illeti tanácsot alakit az egyházkerületi közgyűlés feladatai egyrészének teljesítésére, Ma^d háromnegyed egy órakor megszakítják a tanácskozást s az ülés folytatásat hétfőn reggel kilenc órára tüzl ki az elnökség, A hétfői nap folyamán előreláthatólag befejezi jelenlegi ülésszavát r Református Országos Zsinat, /MOT/F. HÍREK. " ÉS MÉGIS RE3ÜLÚNK"§ A Magyar Aero Szövetség jelmcndatpályázatának eremé nye. Emlékezetes, hogy nehany héttel ezelőtt a Magyar Aero Szövetség jelmondat pályázatot hirdetett, krra hivta fel a magyar társadalmat, hogy segítsen,- megkeresni azt a szuggesztív erejű monc.atot, mely a magyar aviatika mai elesettségét és szegeny>ségét demonstrálja, egyben a köztudatba viszi a repülésügy fejlesztésének szükségéi. . és azt, hogy minden magyar embernek a köz és önmaga ifrónt való elemi kötelessége a repülésügy felépítésében szándékkal, tettel segédkeznie, :x "'agyar Aero Szövetség elnökének, vitéz József F e r e n' e dr c királyi hercegnek elnöklete alatt május 5-én ült össze a birálo bizottság, melynek tagjai F a r k a S é Kálmany ny. államtitkár és K s r a Jenő alelnökök, Szentkirályi wkos dr,, Ba logh József dr., és U r b á n y 1 János dr. voltak. A bizottságnak, mink aj át nagyban megnehezítette az, hogy a társadalom minden rétégéből - a legmagasabb rangú állami tisztsiselotól a gyári munkásig és kisdiákig ezrével érkeztek pályázatok, amelyek meghatóan bizonyították, mily kevés szóból értett a magyar társadalom. Az első dijat nemeskéri Kiss Aurél dr. győri ügyvéd pályázó jelmon datának adta ki a bizottság. A győztes jelmondat: "És mégis repülünk....!" Rövidsége mellett a jelmondatot újszerűsége is ajánlotta. A bizottság ugy látta, hogy a mottó kitűnően fejezi ki a mai magyar repülésügy trianoni megkötöttségét és azt az erős, sőt dacos elha t áj-oz ást, mely mindenek ellenére gyöfeelemre viszi az ügyet. A jelmondatot beidegződésre alkalmassá teszi az "Eppur sí muove" világtörténeti szállóigehes való formai kapcsolódása, A második dije.t: if j . Ka r d o s Pál /Debrecen/ "Szárnyakat a magyar jövendőnek" cimü jelmondatának juttatta a bizottság. E mottót egyszerűsége és optimizmusa ajánlotta. A jelmondatban egyszersmind szimbolikusan honorálni vélte a bizottság azt a sok száz söbbe-kevésbbé érdekes pályamunkát, tn ely a Kossuth-£á_e szállóigc;nek/ n Tengerre magyar"/ az aviatikára való alkalmazása volt. A harmadik dij kiadása körül erős vita fejlődött ki, melynek eredményekent a nyertes Jitéz L i g e t h y István tiszapüspoki lakosnak következe jelmondata lett: "Magyar akarattal, magyar szárnyakon, magyar reményekor t u . • E jelmondatot hármas tagolása, kellő kiélezettsége és széles tartalmi horizontja jellemzik. Dicséretben részesítette a bizottság a következe jelmondatokat: T o t h József Kispest: n Ma a hadak utján gépmadarak szállnak." E mottó szerencsésen alkalmazza a számos pályázó által ajánlott Csaba lov-isai - motívumot s ezzel mithikus magyar távlatot ad . a repulo propagandának. A jelmondat mégsem volt pályadíjjal kitüntethető, mert csupán formailag megfeleld \ és nemes kifejezése egy ténymegállapításnak; ágitatorikus erő nem rejlik J benne. Dicséretben részesültek: Rochlitz Gyula Budapest pályaműve: K "Szárnyakat bontogat egy szárnyaszegett nemzet" melyben figyelemreméltó és y finoman kifejezett antitézis rejlik. Végül dicséretreméltónak találta a bizottság vitéz Nagy Dezső ny. altábornagy mottóját: "Ki szárnyra kél, rab nem lehet". /Folytatása következik:/ nQC76firtK LEVÉLTÁR / V ~\_
