Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-08 [036]
RAJTACSÍPTEK A ITPÁ30N, MERT NEM TUDOTT KAPUPÉNZT FIZETNI. Szaniszló Jan.cs napszámra ez év január 7-én este belopódzott a Petsinyi Frigyes cég raktára ba, mb^ft] n^ ip rl W' ff: '^ Mpra Reggel j<T megrakcdva akart kiosonni a kapun, azonban a kapu még zárva volt. A házmesternek nem mert csengetni, mert nen veit kapupénze és ezért a kapuzárat feszég etni kezdte. Éppen akkor haladt el a kapu előtt egy rendőr, akinek eltűnt a zaj, megállt s figy elt, hegy mi történik a kapun belül. Néhány perc múlva kinyílt a kapu, kilépett rajta Szaniszl 0 János, a jól megrakott zsákkal a hátán. A rendőr nyomban igazolásra sz°litotta fel s ^zaniszló nem is tagadott, hanem beismerte, hogy lopást követett el. A rendőr elöálli totta a főkapitányságra,ahol letartóztatták és lopás büntette cimén megin oltották ellene az eljárást. A büntetőtörvébyrszék Schadl-tanácsa előtt ma azzal védekezett Szaniszló, hegy nélkülözött,mert sehol sem kapott munkát s minthogy kenyérre valója sem volt, kénytelen volt lopásra vetemedni. A törvényszék bűnösnek mond ta ki lopás bűntettében és ezért kétévi fegyházbüntetésre itélte. /MOT/ Sz. KÉNYSZE REGYEZSÉG. - Merkantil pamut és gyapjuszövőgyár r.t. budapesti cég kényszeregy ezségi ügyében május 22-én, d.e. lo órakor lesz tárgyalás Czerman András dr. törvény széki biró előtt. /MOT/ ÉPÍTKEZÉSI LESZÁLLITOTÁK A KIS TESTI/SZEKENCSÉHENSÉG VÁDLOTTJA INAK BÜNTETÉSÉT. Néhány évvel ezelőtt a kispesti 3elyemszövőgyár toldaléképületének építkezésénél a csaknem kész épület -mint mét emlékezetes - összeomlott és a munkások közül hatan halálos, heten pedig súlyos, nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A szerencsétlenség miatt bűnvádi eljárás Indult Sálint László építőmester , Bálint Zsigmond vállalkozó és Németh Albert főpallér ellen, gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testi sértés vétsége mimén. A pestvidéki királyi törvényszék mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki és ezért Bálint Lászlót gondatlanságból okozott emberölés vétsége címén egyévi és hathónapi fogházra itélte, és eltiltotta foglalko zás átél, mig Bálint Zsigmondot egyévi fogházzal Németh Albert főpallért pedig hathónapi fogházzal sújtotta. Felebbezés fcTytán felkerült az ügy a királyi Ítélőtábla K áliaytanácsa elé, ahol Keresztessy Gyula dr. táblabíró előadásában hétfőn kezdték meg a bünper tárgyal ás át. &z első és második nap az iratok ismertetésével ós az elsőfokú Ítélet felolvasásával telt el, majd a védők,scxxx Bárdcly Sándor dr.,Földes István dr.,&s B r ódy Ernő dr., és Ulain Ferenc dr. a bizonyítás kiegészítésére vonatkozóan indítványokat terjesztettek elő. A tábla az indítványok egy részét Vargha József dr. főügyészhelyettes felszólalása után máiamm magáévá tette és a szerdai tárgyaláson foganatosította is. Ugyanezen a ^In* 11 me P v °l ta ^ : a perbeszédek is. Az Ítéletet az Ítélőtábla ma a déllöd;ániű óraH&x hirdette ki, amely szerint a királyi törvényszék Ítéletének megváltoztatásával a vádlottak büntetését lényegesen leszállította, és Bálint Lászlót a foglalkozástól való eltiltás mellőzésével egyévi fogházra, Bálint Zsigmcndct öthónapi fogházra és pénzbüntetéséé, Németh Albert főpallért pedig háromhónapi fogházra itélte, áz eltöltött vizsgálati fogságot mindannyioknál beszámította. Az Ítélet indokolása szerint a tervező mérnök statikai számítása ba Leosuszrtt számitási hiba az egyéb mulasztásokkal együtt okozta a szerencsétlenséget, és igy a cndatlanságnak azon foka, amelyeta királyi törvényszék a vádlottak terhére megállapított, nem áll fenn és a vádlottak terhére nem róható. Az Ítélet ellen ugy a közvádló, mint a védők semmiségi panaszt jelentettek be a királyi kariához, /MOT/SY.
