Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-06 [036]

/MANOILLSCU MIHÁLY ROMÁN KÉRESKEDELMI ALLkMTITKÁR ELŰIDASA AZ IPARKAMARÁBAN. Folytatás 1;/ Ebből az következik, • - . - folytatta shavait Maneiloscü dr,, hogy nem engedhető meg az, hogy az ipari államok §rökÖ3en kies erélhess ék árucikkeiket az ágrárállamok termeivényeivel. A tragédiának meg kell szűnnie. A mezőgazdasági államoknak indusztrializálódniok kell, ami gazdaggá teszi majd'ezeket az országokat, - anélkül, hogy ah ipari államokat eiszegényitené. Ez paradoxonnak látszik, de igaz, mert a statisztika azt bizonyltja, hogy az ipari cikkek legnagyobb importálói mindig az ipari államok. Az 1pari fejlődésben hátramaradott országoknak ki kell szélesiteniök termelési készségüket, tőkéletesiteniök kell felszerelésüket. Ennek a fejlődésnek az lesz a következménye, hogy az agnááéllamok vásárfcoképe ;sége növekedni fog«Az agrár államoknak meg kell törniök az ipari államok monopóliumát. Énének kettős eredménye lesz: kiküszöbölik majd a mai előnytelen árucserét és előbb-utóbb Előidézik az iparcikkek órainak csökkenését* A mezőgazdasági államok tragédiájának - fejezte be előadását a romániai vendég - csak a teljes szolidaritás vethet véget. Az agrár Burőpát ma két malomkő zúzza: az ipari Európa és a tengerentúli ágrárállamok. Emiatt kénytelenek az európai agrárállamok mezőgazdaságuk gyengébb produktivitása folytán kedvezőtlen feltételek mellett vásárolni az ipari vikkeket. A mezőgazdasági államok szolidaritásának mindenütt meg kell nyilatkoznia, kü • lönösen Genfben, mert csak vállvetett harccal lehet elérni azt, hogy az agrárállamok ne legyenek többé 9 világ proletárjai, A lelkes tapssal fogadott előadást Székács Antal, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke köszönte meg francia szóval. Székács Antal hangoztatta, hogy az ipari államok állandóan hangsúlyozzák a munka megosztás elvét és szerződéses kereskedelmi politikájukban igyekeznek az ágrárállamok jogosult ioarfejlesztő tendenciájának utjátszegni. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelés terén elvetik a munkamegosztás elvének gondolatát, és igyekeznek elzárni piacaikat az agrárállamok termekei elöl. A keleteurópai agrápállamoknak ezzel a törekvéssel szemben kell szállniok. Az azonosérdekű államok, mint Románia, Jugoszlávia, Bulgária és Magyarország összefog hatnának az értékesités közös megszervezésére és az egységes keresk delempolitika követésére, a nyugateurópai fronttal szemben. Bármilyen irányban fog is majd haladni a jövő kereskedelempolitikája, Romániának és Magyarországnak sok közös érdeke érvényesülhet, akár közös agrárfrontról, lesz szó, akár a középeurópai államok gazdasági közeledéséről. Az agr ár államoknak nem szabad megmaradniok a produktivitásnak a mezőgazdasági termelés természeteben rejlő kezdetleges fokán, hanem ki kell fejleszteniök produktiv erőiket. Befejezésül annak a reményének ad kifejezést, hogy Románia és Magyarország mértekadó körei át fogják látni, hogy a gazdasági szükségesség Magyarországé ós Romániát a gazdaságpolitika területén egymás mellett való állsfoglalósra kés zteti, A tetszéssel fogadott beszéd utón Bel at iny Artúr elnök szintén francianyelven berekesztette a diszalést és annak az óhajának,nlletve reményének adott kifejezést, hogy amennyiben a Manoilescu volt államtitkár által kifejt ,1 t elvek érvenyr.jutnak, akkor majd nem kell tovább is az agrárállamok t^ggódláj áról beszélni. A díszülés befejezése után, e3te fél 9 órai kezdettel a román ven-r dégek tiszteletére a Hungária szállók ülöntermében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége ünnepi lakomát rendezett, amelyen számos francian yelvü pohárköszöntő hangzott el, A szónokok kölcsönösen a magyar-román gazdasági közeledés mielőbbi megvalósulására ürítették poharaikat, /MOT/KY. HÍREK . RÁDIÓELŐADÁS LENGYELORSZÁGRÓL. Május 3-án, a lengyel alapvető alkotmány nemzeti ünnepén n rádióban lengyelnyelvü lelkes beszéddel üdvözölte a lengyel nemzetet Tomsrsányi János kir. tanfelügyelő, dr. A j t a y Jó sef a Nemzeti Szövetség ügyvezető alelnöke pedig magyarnyelven tartott előadást ? a 139 évvel ezelőtt megszületett lengyel alkotmány alapvető intézkedéseiről, V) megvilágítva at akkori történelmi hátteret és azt a nemzeti örömet, melyet az cj/S alkotmány megszületése a lengyel nemzetből kiváltott. /MOT/B.