Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-06 [036]
EGYHÁZI HÍREK /k REFORMÁTUS ZSINAT KEDDI ÜLÉSE» F er 1 y t a t á s ; ?, ,/ Ravasz László dr, püspök személyes kérdésben szólal < fel és tisztázza a beszéde körül támadt félreértést* Ezután a hosszú vitára alkalmat adott 20.5« szövegében kimondja a zsinat,, hogy "a népesség csökkenése vagy anyagi elerőtlenedés miatt feladatai teljesítésére tartósan képtelenné vált egyházközség szervezetének meg-* változtatása, vagy megszüntetése eseten : a lelkipásztor és a tani tó elhelyezkedéséről gondoskodni kell 5 ', Következik a szintén igen lényeges 21,§„megbeszélése,amely körül ugyancsak széleskörű vita Indul, SZoK u n Béla dr. egyetemi tanár, előadó kifejti, az a cél, hogy a különálló egyházközségek, egyes fontos, nagyobb horderejű problémák megoldásában egyesülhessenek. Az ötezres lélekszám felel meg leginkább a helyes lelkipásztorolás érdekének, /Helyeslés,/ Viszont a szétf orgácso lást természetszerűleg el kell kerülni, Feszült figyelemtől kisérve áll fel K o v á t s J, István dr. egyházkerületi lelkészi főjegyző, a szakasz kőül megindult vita első szónoka .HA nem uraik rdó, hanem szolgáló egyház as ideálunk, akkor meg keU osztani a nagy gyülekezeteket, mondja a szónok, százezres gyülekezetek felett csak uralkodni lehet, szolgálni alig, A budapesti nagy gyülekezet leginkább bevándorolt egyháztagokból ál^. és a hagyományok hiánya ellenére ezeket is oda kell kapcsolni az egyház testéhes. A budapesti egyház felismerte ezen a terén való kötelességeit, csupán az átrendezés üteme, tempója tekintetében van eltérés, a debreceni egyház ugyanilyen elgondolás alapján már csaknem elérte az eszményi ötezres lélekszám szerint való helyesebb beosztást. Kisebbségi indítványt nyújt be K o v á t s J.István dr., hogy minden, legalább tízszeres lélekszámú gyülekezetnek bebb részre kell tagozódnia és legkésőbb három éven belül kell az átszervezést végrehajtania. Hiszi, hogy egy ujabb zsinatig ezeket a kereteket még tovább lehet szükiteni. Még a "mindig ugyanaz"-római katholikus egyház is nagy dolgokat tanult az utolsó négy század küzdelmeiben. Az egész iskolaügy felépítését a protestáns példából vette át, az Intenzivebb lelki gondozást szintén a protestáns egyházaktól tanulta és most a gyülekezetek egészségesebb beosztásában ugyancsak hatalmas lépéseket tett. k budapesti tiz plébánia helyén harmincöt plébániát alakit ott, - igaz, hogy hatalmas kegyúri támogatás segítségével, de megtette 0 Német h y Aároly dr, titkos tanácsos, a budapesti egyházközség fugondnoka; Elfogadja a bizottsági szövegezést és Kováts J.István módositó javaslatát is. Mégis, úgymond, gyakorlati szempontból, mert a 21, §. az egyház alk o tüiány egyik legfontosabb., szakasza, bővebb indokolást kell adnia álláspontjának. Júniusban lesz'..száz éve, hagy a-; első budapesti református templom felépült és azóta szinte amerikai tempóban ez a gyülekezet odáig fejlődött, hogy a lakosságnak kereken tiz százaléka református és huszonöt helyen tart állandó istentiszteletet. A jelenlegi tiz egyházra sz meglehetősen önálló budgetjogot élvez, kiemeli a szónok a kőbányai egyházresz rendkívüli erőfeszítéseit; szegénysége ellenére több ternyiemet létesített rövid idő alatt ez az igen nagy területen szétszórt egyházrész .Budapesten ma már közóhaj, hogy az egyházrészek egyházközségekké alakulhassanak és^hogy az uj budapesti egyházmegye is létrejöhessen* k javaslat helyesen számol az ilyen nagy gyülekezetek más-más egyéniségével, nem mindig a szám dönt, a lelkipásztor egyéniségétől es a gyülekezet lelkületétől nagyon sok függ, A lakosság Budapesten folytonos áramlásban vaj;, /ás uj dunai hidak egész községek és kerületek képét fogják megváltoztatni/., tehát nem lehet uniformizáló számokkal dolgozni és az átalakulást szigorú határidőhöz. /\ köt ni.A hivek áldozatkészsége a döntő momentum, emeljük ezt a lehető leg/\ magasabb fokra. /Általános helyeslés és taps,/ L Szünet után P u k y Endre dr,, a Képviselőház alelnöke szó]) lal fel elsőnek.Nagy örömmel üdvözli a javaslatot v a kisebb egyházközségek y az eddiginél nagyobb autonómiával több áldozatkészségre lesznek képesek, igy^lehet mélyíteni, talán tudat alatt, a vallásos érzést, az erkölcsirés hitéletet. As autonómiának, mondja Puky Endre, csodálatos lélekformáló. /folytatása következik/ (\ A