Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-05 [036]
/A Balatoni Társaság díszközgyűlése. Folytatás. 1./ Schrantz János dr., G-onda Henrik dr., Dorner Gyula és Mosdósay Imre min. tanácsosok, Medgyasszay István és Horoczkay-lffiegand Ede^ kormányfőtanácsosok, Lichtenberg Kornél dr, egyetemivtanár és számosan mások, A rendes közgyűlést W 1 a s s i c s Tibor báró orsz ágos elnök nyitotta meg, aki beszámolt az elmúlt esztendő eredményeiről és vázolta a legközelebbi jövő teendőit, A Balaton szeretetében egységre hivta fel a balatoni ügyekkel foglalkozó hatóságok; és társadalmi egyesületek vezetőségeit és tagjait, hogy közös munkálkodással vessék meg a magyar tenger szebb jövőjének alapjait. Dr, L ó e z y Lajos egyetemi tanár szólalt fel" ezután, aki ismételten rámutatott a badaosonyl hegység elpusztításának kárhozatos következményeire, a tihanyi geizirkupok megsemmisítésére és e természeti szépségek védelmében további hathatós munkára és tiltakozásra hivta fel a közgyűlés figyelmét. Ezután Wlassics Tibor báró elnök emlékezett meg Festetick Tasziló hercegnek, a Balatoni Társaság fővédőjenek 80. születésenapjáról és meleg szavakkal nyitotta meg a Balatoni Társaságnak ebből az alkalomból - a közgyűlés kelletében - rendezett ünnepi díszközgyűlését, A díszközgyűlésen S z 1 k 1 a y János író a Magyar írók és Hírlapírók Otthon Körének alelnöke olvasta fel a "Keszthelyi Georgikon" cimü ünnepi költeményét, majd egy alkalmi ódáját. Lampérth Géza négy balatoni költeményét mutatta be, majd Demeter György olvasta fel "Az inzurgens" cimü novelláját. Szathmár y István ugyancsak néhány balatoni versét mutatta be, majd B o d r o g h Pál olvasta fel "Kisfaludy Sándor" cimü r'omantikus játékának egyik felvonását. Barbanits La j 03 a "Zalai Közlöny szerkesztője tartotta meg ezután székfoglalójót, amelynek keretében több versét mutatta be. Ezután Z a 1 á n " Kornél dr, olvasta fel Wlassics Tibor báró hangulatos értekezését, amelynek cime: "A lira pedig nem fog meghalni". Végül Vályi -Nagy Géza szavalta el a magyar földről irott néhány költeményét . A díszközgyűlés befejezése után vette kezdetét a központi elnöki tanácsülés, amely-en Wlassics Tibor báró mutatott rá a Balatcni Társaság anyagi küzdelmeire, beszámolt a legutóbb rendezett hangverseny kedvezőtlen eredményéről, majd megemlitette, hogy a keszthelyi kultúrpalota még mindig nem nyílt meg, a balatoni fürdők visszafejlődnek és a badaó3onyi bazalthegység megmentése érdekében még máig sem történt komoly lépés* Bemutatta az elnöki tanácsülésnek a Balatoni""Társaság memorandumát, amelyet a miniszterelnökhöz és az országgyüléshez TT kivánnak eljuttatni. A memorandum részletesen megokolja, hogy a Balatoni ügyek egységes intézése érdekében múlhatatlan szükség volna egy közös szerv létesítésére, amely esetleg Balatoni országos Főhatóság elnevezést viselhetne. A főhatóság élén az országos elnök állana, aki államtitkári rangban intézhetné a Balaton összes közigazgatási, műszaki, kulturális, idegenforgalmi, művészeti és összes egyéb ügyeit. Az elnöki tanácsülés az előterjesztést általános helyesléssel fogadta. Ezután M o s d" ó s s y Imre dr. ny. min, tanácsos számolt be q népművelési szakosztály munkájáról. Megemlékezett arról, hogy az iskclánmüveli népművelési akció keretében az elmúlt évben 03 előadást tartottak vetített képek kíséretében a Balatonról, most nyáron pedig nagyobbszabásu kirándulásokat terveznek a balatoni fürdőkbe^: a Balaton népszerűsítése érdekében. L ó c z y Lajos dr. egyetemi tanár azt az ötletet vetette fel, hogy a Balatoni Társaság járjon el abban az irányban, hegy a tihanyi félszigetet a kormány nyilvánitsa nemzeti parknak^ tiltsa meg itten a bányanyitást és az erdőirtást. Ez a lépés lehetne a kezdete a ; badacsonyi hegység me^, mentését célzó természetvédelmi akciónak. \^ Végül Toroczk?ry-\7iegfind Ede a BaládEon-környékI házak és reklámTL elhelyezések egységes építészeti, illetve esztétikai elvek szerint sraló elheW lyezésóre tett javaslatot. Több folyóügy elintézése után a Balatoni Társaság hármas gyűlése véget ért. /MOT/KY. noe7ÁftAR LEVÉLTÁR* 4 —f~ X
