Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-15 [036]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Nyolcadik kiadás, / Budapest, 193 0. május 15. \0 XII. évfolyam 109.:-zám. HÍREK •• A LEGNAGYOBB FINN NAPILAP A KULTUSZMINISZTER LÁTOGATÁSÁRÓL* Az "UUSI SUOMI", a legnagyobb és legrégibb finn napilap, amelynek neve Uj Finnor­szágot jelent,, legújabb számaiban igen nagy melegséggel és többszörösen szól Magyarországról, Klebolsberg Kun6 gróf ottani látogatása krpcsán. A lap vezető cikkekben kiemeli a magyar-finn szellemi kapcsolatok jelentő­ségőt, elismervén, hogy a miniszter utja nagyban hozzájárult :.zoknak erő­sítéséhez. Klebeleberg miniszternek már egy hirneves elődje, Trefort Ágos­ton ott járt mint fiatalember, 1836-ban, de az első kultuszminiszter, aki felkereste a két testvér nemzetet, a finneket és észteket, Kl-bélsberg volt. Emr.k tartós jó hatása a lap szerint nem fog elmaradni. Egyben közli a lap Kiss Menyhért Magyar Miatyánk-jának kitűnő finn fordítását T. L y y tollából, közli továbbá a miniszternek sikerült arcképét és azt a jelenetet, amikor resztvesz Klebelsberg a Turku városában megnyílt finn-ugor intézet ünnepélyes ülésén. A miniszter két kísérőjének Gombóc z Zoltán pro­fesszornak ésMagyary Zoltán miniszteri tanácsosnak arcképei és életrajza szintén benne vannak a lapban, egyéb magyartárgyu cikkekkel együtt, amelyek közt kiemelkedik Weöres Gyula egyetemi lektor jclos cikke a finn-magyar irodalmi és tudományos ér int kezesekről ./MOT/B. POKA-PIVNY BELA Dr. ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI TAR SAS ÁGBAN AZ LSZAK­AEERIKÁI EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL*. A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztálya gróf C sekonics Iván r.k, követ és meg­hatalmazott miniszter elnökletével ülé st tartott, melynek tárgya dr.F 6 ­ka-Pivny Béla előadása az "Eszakamor lkai Államokról" volt. Az előadó az Amerikai Egyesült Államok politikai történeti fejlődését ismertette és pedig belső és külpolitikai szempontból,kiemelve, hogy az amerikai gyarmatok angol jog alapulvételével rendezkedtek be és hogy 1776-i évi függetlenségük k'ivivása után nem uj papiralkotmányt fogad­tak el, hanem az angol jogot amerikai viszonyokhoz alkalmazva építettek ki e-. Így teremtették meg ^zt °z alkotmányt, amely kisebb módosításokkal ma is az amerikai politikai élet alapja. Az előadó zután ismertette a politi­kai pártküzdelmokét a XVIII. századtól n'pjainkig, nint nz amerikai nemze­ti akarat megnyilvánulását 3 tanulságként azt vonta le, hogy az amerikai egyesült államok vegyes népi összetétele és demokrata felépítése nem volt akadálya egy nemzet kialakulásának és hogy a belső gazd'sági erő, a dollár mint diplomata, messzebb vezette e nagy nemzotet, mint a titkos diplomácia vezethette volna 03 hogy végül az amerikai nemzeti nagyság titka a régi jog és az uj eszme szeretetének szerencsés vegyülete, /MOT/Ky. A TE LEKIÍÖNYV VEZETŐK ORSZÁGOS GYŰLÉSE. A Telekkönyvvezet ók Országos" v ; Egyesülete május 18-án, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a pesterzsé­beti városháza nagytermében gyűlést tart. Elnöki megnyitót B a b 1 e n a Lajos mond, majd Kereke á Károly "A jelzálogtörvény a gyakorlatban s a telekkönyvi betétek vezetésének egyszerűsítése és egyöntetűsége"cím­mel előadást tart. T ó b 1 e r János országgyűlési képviselő mond ezután beszédet és Molnár Gyula tart előadást a szolgálati pragmatikáról. U s e t t y Béla országgyűlési képviselő "Telekkönyvvezetés az ügyvédi praks zisban" cimmel tart előadást. Kádas Miklós előadása után pedig Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő mond beszédet. A gyűlés végén M a r s s ó György szólal fel. /MOT/B. ÖRSZAÖŰS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom