Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-14 [036]
ZU ME GTAMADASI PER /folytatás 2.kiadáshoz/ a részvényt'.lajdoncsek alig kapnak valamit. Ezek előadása után Nevmann Réza ennek a jóváhagyó határozatnak érvénytelenítését kéri, mert a "Treu und Glauben elvébe ütközik. A rendkívül bonyolult megtámadási pe ben Balogh Árpád űr. törvényszéki biró több tárgyalást tartott, A Budapest Székesfőváros Közlekeresi rt. jogi képviselője azzal érvelt, hegy alaptalaa a megtámadási kereset, mert a közgyűlés annak rendje és módja szerint tárgyalta le a kérdést, é« szabályszerű szavazással hozták meg a jóváhagyó határozatot. A részvényesek é rdekeit a legmesszeb cmenő módon megvédték és vigyáztak arra, hogy a megváltásból kifolyóan a legkisebb mértékű károsodás se érje őket, A mai folytatólagos tárgyaláson Balogh Árpád dr. befejezte a bizonyitágt és közölte a felekkel, hogy az Ítéletet május végén hirdeti ki ebben az érdekes pe rben. /MOT/SY. ELUTAS/ITO ITELET AZ E oSÚLYÉRT MALÁTA MIATTI PERBEN. Érdekes periben v*lt ma Ítélet Gedeon Alajos dr. törvényszéki bírónál. A ke* resetet a r>euts<*h-féle malátagyár adta be a Magyar F#lyam ég Tengerhajózási rt. ellen, amelytől négy vagyon maláta ellenértékét követelte. A malátát - mint a felperesi irat mondja - 1514. juHIusC-én adta fel a gyár a Rcffmann S. és V. szállítmányozó cég utján azzal a rendeltetéssel, hogy Szófiába továbbítsák. Minthogy a négy vagyon maláta ma sem érkezett meg a ren:: itetési helyére, a peutsefc malátagyár az ellenértéket, 2#,776 ararojte-ftr^nát a biróság utján követeli a MFTR-től. v A per során, amely Ged on Alajos tervén széki biró előtt folyt, kiderült, hogy a hégyvaggon malátát a MFTR. a megél laj*dás értelmében felrakatta és a A3i számú uszállyal itr.ak is indította.*Kézben kitört 4 világháború, s a Zimonytan lévő hajót is lőni kezdték a szerbek. A hadvezetésé g ekkor ugy rendelkezett, hogy a veszélyeztetett útvonalon lévő jármüveket, köztük a malátával megrakott uszályt is helyezzék biztonságba. Ennek az utasításnak megfelelően került a 631-e3 számú , iszály Punadombó község kikötőjébe. Minthogy azonban az állandó harcokban a szerbek ezt a területet is locélba vették s a hajók itt sem voltak biztonságban, a hadvezetőség elrendelte a hajók elsülyeszté-sét, nehogy |?;erb kézre kerüljenek. Az elsiiyess-. • tési aktus után - mint a —SfaM nfaner mondja - az uszályt kiemelték é s a malátát a hadvezetőség igénybevette. Ilyen körülmények között tulajdonképen vis ma jer esete f^rog fenn, tehát a hajóstársaság nem tartozik kártérítéssel• K Magyar Folyam és Tengerhajózási rt. még az*n az alapon is kérte a kereset elutasítását, hogy a malátagyár részére annakidején kártalanítás -lmon a katonai parancsnokság utján ki utaltattak 2o.77fi korina ellenértéket, azokban ennek az összegnek a kifizetÓ3ét e £$ilatkozattói tették függ él, minthegy ez az írásbeli elismervény későn érkezett, amikor már bekövetkezett az Hss eomlás és a «S. és királyi kinc stár mint olyan m eg 3zünt, kifizetésre már nem korülhetett sor. Gedeon Alajos dr. a bizonyitási eljárás során kihallgatott egy zombori ügyvédet, aki annakidején a katonai hatóságoknál szolgált. Az ttgvéd magé v al hozta azokat az iratokat, amelyek az elsülyeszte tt uszályra vonatkoznak és ezekből megállapítást nyert, hogy az uszályt valóban el3ülyesztették, de később kiemelték és a katonaság a hadiszolgáltatási törvény alapján* Igénybe is v ette a még megmentett árut. Az is beigazolódott, hogy az ellenérték kiutalása meg történt és csak azon múlott a kifizetés, hogy a r.yílatkozatot a Deutsch cég ^sak hat hónap múlva küldte meg, amikor már bekövetkezett a összeomlás. Mindezek alapján a törvényszék kimondta, hegy víg major okozta a k árt egyrészt, másrészt viszont maga a felperes cég Is hozzájárult a kér tapr.it ás Refemaradásához, miért is a keresetit elutasította és kártérítésben rarasztalta a Beuts^h ma létagyárt. /M'Yr/SY.
