Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-02 [036]

' J\J /POLITIKA 1. folytat ás/ i B Ha kell eWhe a cso^ortfca erőteljese fc*B venné *e a ÍÍAIT érdekképviseleteit és szakembereit, hkgy minél több alkalmuk legyen a ma­guk kívánságait előtérjeszteni. Másik elhatározása az volt, hegy azokból a kérdésekből,ame­lyeket felvetettek előtte kiveszi azokat, amelyek törvényhozási intézke­dést igéhyelnek. Külön kisipari politikai és külön iparfejlesztési tör­vényt szeretett volna. AZ ifartanács felfogása az, hogy e két probléma egy törvényjavaslat keretébe tartozik* Nincs ez ellen észaevétele: ^külö­nös en akk*i*> ha ezzel biztosítva látja azt, h«gy gyorsabban tudja ily módcn a szükséges törvényhozási felhatalmazást megkapni. Nem a formákra helyezi a súlyt, nem arra, hogy a kisipar kérdéseit az iparfejlesztési törvényen belül szahályófczák-e vagy pedig külön, csak a cél érdekli* Áttérve az egyes kérdésekre, hangsúlyozta > hogy soha sem nyilatkozott arról, hogy milyen összeg fog a kisipari hitel céljaira rendelkezésre állni. Amikor a tárcát átvette, csupán annyit mondott> hogy a kisipar igényeinek kielégítését egyik feladatának tekinti, Prog*­rammba vette és szorgalmazta ennek a kérdésnek megoldását s örömmel ál­lapithatja meg, hogy a pénzügyminiszter és az egész kormányzat átlátva a kérdésnek jelentőségét, módot nyújtanak ennek megoldására. Nincs szó halogatásról. E kérdést össze kellett kapcsolni más hitelpolitikai kér­dJ-ge^ s me2oLdásával ± s f amelyek mind egyszerre oldandóJt meg. Nem volna Időleges m egoidást keresni ebben a kérdésben. A kisipar részére megfelelő hitelszervezetet kivan teremteni, amely éppúgy foglalkoznék a kisipari hitel kérdésével, mint például az OKH. a mezőgazdasága hitel­kérdésével. Nagy hiány az, hrgy a múltban nem született meg ilyen szer­vezet, mert akkor sokkal jobban tudtuk volna megoldani ezt a kérdést. Ha az lOKSZot nem annyira az anyagbeszerző sz övetkezetek központjává tették volna, hanem inkább a kisipír hitelintézetévé, sokkal jobban ol­dottuk volna^meg a kérdést. A legnagyobb melegséggel kell megemlékeznie gróf Hadik Jánosról, aki ezt az ügyet felkarolta, s minden idejét ennok . szenteli.Ha a kisiparnak olyan országos hitelszervezetet tudunk terem­teni, amely behálózza az egész országot,, pár év múlva egészen más kis­ipartal állunk majd szemben, A kormányzatnak és a pénzügyminiszternek is ez az álláspontja. Azt hiszi a legközelebbi jövőben a pártnak és a kormányzatnak ez lesz az a ténykedése, amely nagyon áldásosán fog ki­hatni a kisiparra. A kisipari hitel körébe vágó egyik probléma az export. Ma már olyan iparágakban is meg tudjuk teremteni az adóvisszatérítést, amelyek elsősorban a kisipar körébe vágnak. Utasitotta a külkereskedel­mi intézetet, hogy rövid időn belül áttekintő kóp3 t nyújtsanak az egyes kisipari ágakról a hitel és az export szempontjából. Ez a munka folyamat, ban van. Nyíltan megmondotta már, hrgy nem helyesli az úgynevezett kézműves kamarát, mert fáb°l vaskarikának tartja az országos kamarát rtt, ahol nincs vidéki kamara. Nagyon örül annak, hogy a kisipar végre egysé­ges fronton van az őt illető kérdésekben. Fel is hivta a kisipar figyel­mét arra, hogy csak addig tud erőt képviselni, amig egységes front lesz, ha ezt megtörik,hátrányos következményeit érezni fogják. Logikus dolog, ha az ipartestületi jog reformjával kapcsolatban az ipartestületeknek országos szervezetet létesit. lünk, mert ezen belül a kisipar tényleg klépitheti a maga organizációját, gazdasági, szociális és kulturális szempontból, A törvényjavaslat javarészben már elkászült, reméli,hogy még a nyár előtt be tudja nyújtani a parlamentben, s ennek az évnek folyamán mindenesetre tető alá kerül. Már annakidején nem győzte eléggé figyelmeztetni a kisipart, hogy a székháak építése hova fog vezetni. Az ipartestületek is uj székházat akartak anélkül, hogy ennek gazdasági következményeit meggondolták volna, végletekig ellenzi azt, hegy az ebből frlyó terhe­ket az állam vegye át, szivesen hajlandó azonban minden olyan megoldást ^ támogatni, amely alkalmas arra, hngy az ipartestületi székházakat meg­/ szabaditsa az uzsoramegterheléstől ./Folyt .köv./ k 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom