Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-12 [036]

/AZ CRVCR SZÖVETSÉG ÁLLAST FOGLALT A SZABAD ORVOS VÁLASZTÁS MELLETT. F o 1 y t a t á 9*1«/ - Súlyos problémák tornyosulnak főjünk felett. Itt van a kuruzslás mindinkább elharapódzó rákfenéje, - az orvosi bizalom válsága,- az állás kUtóU^áláfí jelensége, az orvosi tulprodukció, az állam 'egyre szélesbbedo egésavJdelmi munkája, végül a társadalmi biztos it adok kiterjesztésének világáramlata, amely az Orvosok Nemzetközi Szövetségének az Association Profesaionelle internationale des Medicins-nek mult évi berlini negyedik közgyűlésén történt megállapítás szerint ma minden államban,minden kormány r ászéról állandóan megnyilvánul. Ugyané z a szövetség a biztosítások körüli nagy nehézségedről íz beszélte Itt a bevezetett különféle rendszerekkel nemcsak az orvosok nincsenek megelégedve, hanem a munkaadók és biztosítottak sem. A Nemzetközi Orvosok Szövetsége az orvosi társadalomra hátrányos jelenségek ellensúlyozására felszólította valamennyi állam orvossz öve tségét, hogy az orvosi szabadság korlátozására irányuló minden törekvést akadályozzon meg és ébren őrködjék a helytelenségek és hibák ellensúlyozás ára. - Ezért kellett kitűzni e rendkívüli kongresszus trvrgyául elsősorban anno]'- a kérdésnek a tisztázását, hogy az orvosi társadalom milyen álláspontot foglaljon el az áliamhatolomnak egészségvédelmi ős egészségügyi-gondozási tevékenységével szemben. Ki kell jelentenem, hogy az én álláspontom szerint semmiféle egészségügyi munkd , amelyet az állam,vagy a társadalombiztosító akár preventiv, akár gyógyitó szempontból végez az orvosi társadalom széleskörű bevonása nélkül és érdekeinek f xg y elménk ivülhagyása mellett, eredményre nem vezethet# Az orvosi tulprodukció kétség— belén és nemcsak az intellektuális pályák általános magyarországi túlzsúfoltságára vez-thető vissza, hanem az orvosoknak o lhe lye zked és s zor int 1 aranytál-n megoszlása, valamint az orvosi pálya speciális tultömöttsége Í3 szerepet játszik. Chajes és Grot"$ahn az orvosi rend jövőjene

1

' utait vizsgálva megállapították, hogy az ma főleg az állam szociálie egészségügyi törekvéseinek irányvonalától függj hogy a szociális biztositók és az egészségügyi gyógyintézetek, a nyilvános ambTJlntor~umok torén a jelenleg divatos gondozó irányzat határán túllépés történt s enn«k folytán az orvosi kar szocializálása kikerülhetetlenne^ látszik. Klebelsberg kultuszminiszter 1923-ban iz ország diplomás ember s züks ég lét ét 45 ezer főben állapította meg. A természet )s fogyaték folytai az orsz? ~ szükséglete 1920 fő volna ezzel szemben csak a főiskolákról 4335 ember kerül ki évente. &s

il1er

y András dr. professzor ezek után a német viszonyokból beszélt. A birodalmi tanács -.jziintén szükségesnek látta figyelmeztetni az orvostanhallgatókat, hogy legföljebb 7-800 orvosra van az országnak évente szüksége, ugyan ei-kor Németországban 3000-3500 fiatalemteer kezdett az elmúlt Ívben orvosi tanulmányt. Ilyen körülmények v

özött hangzott tovább az elnöki beszéd - szükséges ÍZ orvosképzés és az orvosegyeteme-kro v aló felvétel tekintetében további módosítás és korlátozás • Ez a megállapítás keserű érzést kelthet a fiatal generációban, de a betevő falatért folyó ó/Let küzdelemben alig akad ,

m ás mód ajmég megmenthetők megment érc. A továbbiak • soron az elnök rámutatott arra, hogy milyen teendők volnána

1- a probléma megoldására ós azt fejtegette, hogy - munkaközösség • sz elvének érvényesít ás:, szempontjából a közegészségügyi és társadalombiztosítási intézmények ágyüttmüködése nagyon kívánatos volna. A kongresszus fogja kitermelni azokat n módozatokat amelyek megmutatják azt az utat, amelyen haladni kell,- fejezte be percegig tartó taps közben Csilléry professzor elnöki megnyitóját, amelynek vegén köszönetet mondott azoknak, akik a nagy munkában már eddig is támogattak. Ezután megkezdták"Az orvos helyzete a társadalomban" egyetlen programmpont letárgyalását. J o h a n Béla dr. egyetemi rk. tari ár az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója volt az első előadó, aki "Meddig Í

terjedjen az állami egészségvédelmi gondozás?" cimü tanúim nyábah az orvosok gazdasági helyzetével foglalkozott az égészségvódelemmel kapcsolatban. Azt fejtegette, hogy az államnak felügyelnie kell polgárai egészségének megóvására, tehát az egászSgvédelmi munka megszervez 3oe állami feladat. Az egészségvédelem megszervezésénél nem akarnak ujabb néprótegeket elvonni a gyakorló orvos elől, ellenkezőleg uj embertömegeket szeretnének bevinni az orvosi rendelőkbe. Ezzel kapcsolatban a következő határozati javaslatot ter* ./Folytatása következik:/ A A