Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-02 [036]
DÁNOS ÁRPAD DRo EGYETEMI MAGÁNTANÁR, k M AGY Ari OLKSZ BANK IGAZGATÓJA ERD3K S ELOKDAST TARTOTT " AZ UTÓPIÁRÓL ES VALÓSÁGRÓL" A MAGYAR COBDEN SZÖVETSÉGBEN. A Magyar Cobden Szövetség péntek esti elö-'d 0 élésén Dános A rpád dr. egyetemi magántanár a Magyar Oiasz Bank igazgatója tartott érdekes témájú előadást: "Az utópia és a valóság" cimmel„ Az előadó ülést, amelyen nagyszámú és előkelő :.. .11^..'..;... férfi és hőlgyközönség jelent meg, - H a v a s Miksa dr, elnök nyitotta meg, aki bevezetőbeszédében bemutatta a hallgató közönségnek az előadót. F á n o s Árpád dr 0 előadásában az ilihuziók,az utópiák világába vezette hallgatóit. Megállapította, hogy az utópiák mindig olyan korszakokról Íródtak, ami v or a helyzet sivár volt és az általános leromlottság tartotta hatalmában az embereket. Az utópiák ilyenkor mindig mint ideálok állottak az olv sók szeme előtt, amelyek mint megvalósíthatatlan eszmények álltak szemben a fennálló, reménytelen politikai, társadalmi és gazdasági helyzettel. Az utópiák tehát nem tartoztak a meseköltészet körébe, mert többékevésbbé burkolt vagy nyilt javitó célzatukkal mintegy a val°-élet ellenlábasai a megvalósítandó ideális célok elérését készítették elő. Az előadó soravette a világirodalom nagy utópistáinak remekélt. Megemlékezett Ezsau prófétáról, akinek utóp-isztikus elgondolását az Esceusok akarták a krisztus előtti második században megvalósítani, részeire bontotta plató "politeia"-ját, Moreiig, Kabay utópláttikus müveit, különös részletességgel boncolta Morus Tamásnak, a XVI. századbeli Anglia vértanúhalált halt lordkancellárjának "Utópia" cimü klasszikus munkáját, - kifejtette Rabelais francia költő utópisztikus müvének alapelemeit, Kampanella olasz iró *i..^MÍAX**^"*. "Clvitas solis" cimü hasofalő célzatú aüvenek vonatkozásait, majd Fourier falanszter-rendszeréről beszelt, amely utóbbiról Madách is irt az "Ember tragédiája"ban. Elmondotta az elő-dó, hogy egyes nagy utópistáknak olyan hatása golt, hogy akadtak egyes rajongók, akik a képzeletbeli elvek alapján állani közösséget próbáltak alakítani és az utópista irók elveinek megfelelően próbálták ezeket a közösségeket berendezni. így SanfrancÍ3coban az ottani cipészek amultszázad elején a falanszter-rendszer szerint próbáltak termelöközösséget alapítani, amely azonbqn megbukott azon, hogy a nagyszámmal érkező cipőrendelesekre az alapítók munkaereje kevésnek bizonyult. Az alapítók viszont a tulrendelésekot ehyszerü alkalmazott-munkások felvételével bonyolították le és igy ellenkezésbe jutván társadalmi közösségük alapgondolatával, a kapitalizmus szolgálatába állottak. Az első falanszter a gyakorlatban tehát megbukott. Ugyancsak megbuktak azok a jezsuita atyák is, akik faraguayban utópisztikus állami közösséget létesítettek. Ezt a gyakorlati Utópiát 150 évi fennállása után a spanyolok döntötték meg. ^A modern kor utópistái közül különösen fontos szerepet töltött be a XIX század első felében fellépett Ccbden, aki korát jóval megelőzve hangoztatta a szabadkereskedelem gondolatót és abba a kellemes helyzetbe került, hogy elgondol ás álltak megvalósulását még megérhette „ A jelen kor legnagyobb utópistája Cmdenhove Caligerci gróf, aki a világháború befejezése után nyomban hirdetni kezdte Fáneurópa eszméjét. A csatazaj elmúlását közvetlenül követő időkben ez a gondolat valóban utópisztikusnak lát szőtt,az emberek megmosolyogták és ugy emlékeztek meg i rí mint elérhetetlen álomi? ról. Azóta alig tiz esztendő telt el és ma már olyan gyakorlati államférfiak, mint Briomd francia külügyminiszter, vagy Louscheur„. a jóvátételi bizottság elnöke lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy Európát csupán a Páneurópa gondolata, vagyis az európai államok közös szövetségbe tömörülése mentheti meg a végpusztulástól. Ellenkező esetben Európa egyszerű vazallus 3 ává válik Amerikának, amely az egyes európai államok között kontroveraiót szítva, egymásután hajtfta ellenállhatatlan hatalma alá Európa országait. Az érdekes előadást a nagyszámú hallgatóközönség tetszéssel fogad1 ta./HOT/Ky.
