Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-10 [036]
k JEGYZŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETEINEK RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE A REGI KÉPVISELŐHÁZBAN* A Jegyzők Országos Egyesülete szombaton délelőtt tartotta meg rendkívüli közgyűlését a regi képviselőházban. Az ország összes vármegyéiből megjelentek a jegyzők, ugy, hogy körülbelül ötszáz főnyi tömeg vett részt a gyűlésben. Az országgyüxési képviselők közül Krúdy Ferenc, M a d a r ász Elemér, V a r y Albert dr., Erdélyi Aladár, K á 1m á n Jenő é» G y u 1 a 1 Sándor jöttek el, a népjóléti minisztérium képviseletében dr .W e i s s István, a pénzügyminisztérium képviseletében Lukács Ödön, az igazságügyminisztérium képviseletében S é t hy Antal dr. jelentek meg. Negyedtizenegy ora után nyitotta meg a gyűlést K • n c z János egyesületi elnök. Megnyitó beszédében megindokolta a rendkivüli közgyűlés ö sszehivását, vázolta a jegyzői kar elégületlens égének okait, a jegyző jogállasának, hivatali helyzetének ós anyagi ellátásának anomáliáit, amelyek arra kénysz eritették az eddig, szinte mindig csak közérdekű kérdésekkel foglalkozó testületet, hogy most már végre saját bajait is az illetékesek es az ország szine elé teregesse• Utalt azokra az egyre jobban züllött állapotokra, a melyekben a falu népe gazdasági ós társadalmi tekintetben szenved .Husegny ila. kozatot tett a magyar falusi világgal szemben, anellyel a jegysó jóban, rosszban össze van forrva, és amelynek bajait mindenkinél jobban tudja ós éri;i. Rámutatott arra a mind zavaróbbá és kárt okoz óbbá váló súrlódásra, amely a központosító törekvések ós az autonóm élet között meg vannak. Az elnöki megnyitó után V á m o s Ferenc /Kapuvár/ egyesületi £°J e gyzö terjesztette elő a jegyzői karnak a kar jogillás i.ra és a vele szemben gyakorolt hivatali bánásmódra vonatkozó panaszait éskivánílmait•Megrázó ké.et festett a falu bajairól es a tengernyi baj között lassanként .innen súlyát ós jelentőseget elves zitö jegyzőről. A jegyzőknek a negyvennégy éves községi törvény ósdisaga miatt rendezetlen közjogi helyzete, felettes hatóságainak való kiszolgáltatottsága, munkával való agyonterheltsege,lassan kiszoritják eddigi faxuvezető pozíciójából a jegyzőt. Ma űár a jegyző nem a falu érdekeinek őre, nem 2 nemzeti gondolat régi bátor harcosa, nem a törvények és rendeleteknek az életbe való átültetésének bölcs megvalósítója, nem a "mi jegyzőnk", mint eddig a falu neve zte,hanem a felsőbb hatóságok által felretolt, sokszor megfélemlített, a falu közönsége előtt jelentőségében megkisebbedett, alantas tisztviselő, kihallgató, jelentő, felterjesztő, aktagyártó gep, fáradt, agyonzaklatott pária, aki az irodai falakon tulható, magasabb gondolatok és érdekek szolgálatára egyre képtelenebbé válik, A helyzet pedig erjed a faluban.. Suttogások,malomalatti politizálások, készülődések moraja hangzik es ha az állapot meg egy dar éoig nem javul es az ország vezetői erkölcsileg, hivat - lilag,anyagilag nem sietnek a jegyzők segitségeré, a falu nagy meglepetés elé fogja állítani az országot. A nagyhatású beszédet Vámos Ferenc azzal zárta be, begy határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyet egyhangúlag elfogadtak a-e elhatározták, hogy küldöttségileg a belügyminiszterhez viszik. A jegyzői kar anyagi jellegű kívánalmait F ö r h é n c z Séndor /Aszós/ foglalta pontokba és terjesztette a közgyűlés elé, /folytatása következik/ (P
