Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-09 [036]

EGYHÁZI HÍREK /A REFORMÁTUS ZSINAT PÉNTEKI Nr.PJA, Folytat ás.2./ Budapest és a vidék szempontjai a zsinatent ' Váratlanul igen széleskörű és sookatlanul heves vita lángolt fel a 8.7,§«-nak annál a bekezdésénél, amelyben voltaképp a főváros és a vidék' eltérő felfogása ütközött meg és amelynek értelmében a Budapest Székesfőváros törvényhatóságának mindenkori területén lévő egyházközségek külön egyházmegyét alkotnának. V á s á r y István dr., Debrecen polgármestere besz él e-dsőnek a bekezdés ellen és nem látja aztsem helyesnek, sem indokolhat ónak. N é m e t h y Károly dr. titkos tanácsos, a budapesti egyházközség főgondnoka hangoztatja, hogy igen fontos indoka van az önálló törvényes intézkedésnek. A budapesti egyház sorsa a legszorosabban összefügg a magyar kálvinizmus ósfa magyar nemzeti társadalom jövőjével. Egyáltalában nem privilégiumról* van Itten szó, az " egyház egyetemének használna a zsinat, ha ezt törvénybe iktatná. Rendkivül előny rejlik abban, ha az egyházközség nem tartozik szélesebbkörü egyházmegyéhez. Kéri a bekezdés változatlan elfogadását. Tóth -Lajos dr. debreceni 2 gyetemi tanár a külön intézkedés ellen foglal állást. M o c s y Mihály esperes kifejti, hogy a pesti egyházmegye, óriási területen fékezik é.s már csak ezért is indokolt volna, ha a budapesti egyház ennek az egyházmegyének a fenhatósága alól kikerülne. Azt a pótlást mtíitványozza, kapcoolják az uj budapesti egyházmegyéhez a pestkörnyéki gyülekezeteket is.Görömbe i Péter nagykállói lelkész e llenző f e lsz 6lalását követően Darányi Kálmán dr. miniszterelnökségi államtitkár, a budapesti e gyházközoég gondnoka következik. Nem oszthatja az ellenzéki véleményt. Ha n

a török hódoltsághoz hasonló helyzet megismétlődésétől" féltik Budapestet éo a benne lévő reformátusokat /derültség/, akkor alig tudnánk megadni, úgymond az államtitkár, a szükséges védelmet ezzel a törvényszakasszal. Igenis szükség van ennek a kérdésnek törvényhozásI szabályozására, sőt azt sem tartaná felesi égésnek, ha egészen külön törvénycikk szabályozná a helyzetet. Annyira mások ennek a nagy egyháznak a viszonyai, hog:^ nagyon helyes é

;

: bölcs dolog, ha az egyházi törvényhozás Körülhatárolja ezt az egyházközséget, anyagi és kökzoktatáui kérdések egyaránt indokolják a külön Intézkedést, amely egyébként senkinek az érdekét nem sérti. Szó sin-'cs róla, mintha más várouok háttórbe szorulnának""azzal, ha Budapestet külön is kiemeljük a törvényben., de nincs ellene" annak,mondja Darányi Kálmán, hogy más várost külön elbírálás alá vonjanak. Medgysszay Vince egyházkerületi lelkészi főjegyző ellene, Jó kay-Ihász Miklós dr. orsz.képviselő mellette van a kivételezésnek. Ravasz László dr. püspök azzal kezdi; hogy érdekes könyvet lehetne Írni a pszichologikumnak a jogban való szerepéről* ez a vita nem jogi, hanem lélektani vita, anyagszerütlen elvek mérkőznek itt, ezért reméli, hogy nagyon barátságosan fogja megérteni egymást Budapest és a vidék ebben a kérdédoen, Minden ellenző felszólaló indokolásában ellentmondások vannak, kifogásolják, hogy különös elveket is létrehoz a törvény. Magam is világosan az ésszerű megoldás mellett vagyok, mondja Ravasz László, s a gondolatmenet alapja az, hogy a budapesti kérdést az ország szempontjából kell jél megoldani, egy nagy történeti ténnyel kell 4-. 4 számolnunk, itt szerzett jogok vannak, itt a legszorosabb összefüggés A található fel Budapest törvényhatóságának jövőjével. A környékbeli községek addig nem illeszkedhetnek be a budapesti eklézsiába., amig azokat törK vényhatóságilag, politikailag is Budapesthez nem csatolják. Nem kiváltsáU got kér Budapest, terhek aintt roskadozik és elvi alapon kíván határoza« tot, melyet létrehozni a zsinatnak kötelessége. Budapest nem zászló, jegeim, hanem szó, amely egy tjényt, egy helyzetet fed. /folytatása következik

/