Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-03 [035]

CSSKONICS IVÁN GROF 5 LG ADÁST TÁTOTT LENG 'L, LOL SZAG II .LYZETxi\CL h. MkGYAR EÜLl'GYI TiES ASA&BAN. A l&Hgy&r Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztálya csütörtökön este ülést tartott, anelyen Pök á r Gyula ny. miniszter elnökölt. Az előadóülésen nagyszámú és díszes hallgat°közönség jelent meg, amelynek sorában ott voltak többe

1r között: Berzeviczy Albert v.b.t.t,, é- Lukács György v.b.t.t, ny, miniszterek, Marenzi Ferenc Őrgróf v.b.t.t., ny, gyalogsági tábornok, Lazarsky Othmár budapesti lenyel követségi ügyvivő, Eöttevényi Olivér ügyvezető elnök, rf

ones Antal katolikus püspök, Sypniewsky György, öuilleauráé"Árpád, vi éz ary Béla, Kratochwill Károly, Szahlender Béla altáborh^rggchk, Balázs György báró ny. táborszernagy, 0

SEkonics -^rzsébet grófnő, Márffy ahtuano Rezső rendkívüli követ és meghatalmázott miniszter, ^rokopius Béla nyugalmazott rendkívüli követ, Nyáry Albert báró, Egry Aurél felsőházi tag, Méritz Péter ny. főkonzul, Okolicsányi ^ása 1 ó volt országggyülési képviselő és számosan mások. Az ülésen Csekonics Iván gróf ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tartott előadást Lengyelország helyzetéről. Az előadó bevezetőül a lengyel politika és Lengyelország múltjáról szólott, amelynek két speciális jellemvonása van, és pedig az egyik az, hogy a politikai Irányzatok egyike a nultoan minden erőt a'nemzetben vélt feltalálni, másika pedig a külső hatalmakra támaszkodott, J^Z a két ir.nyzat küzdött egymással a vi1 ágháboru előtti időkben is és ez a kettős gondolat nyilvánult meg a három részre szakadt Lengyelország politikai törekvéseiben. A világháború kitörése után újra két párt alakult lengyelorszagban, az egyik az orosz területen, a nemzeti Cumitét, a másik p xllg Galiciában az úgynevezett Felső Nemzeti Bizottságot alakította meg. A központi hatalmak győzelmével pillanatnyilag ugylátszo*t, hogy az a párt járt el helyesen, amelyik a központi hatalmak • hive volt, és ennek megfeleléleg az oroszbarát lenyelek tétlenül maradtak. Enne

1

: m.gfjlelően ezeket az^utóbbiakat passzivistáknak, a felső nemzeti bizottság tagjait pedig akt far patáknak neveztek el. A nemzeti gondolat azonban minden lonygel politikai pártban egységes maradt. Az ellentétek csupán a módszerekben nydlvánultak meg, például az aktivisták egyik része Németországra támaszkodva, másik része pedig az osztrák magyar Monarchiával val° perszonális unióban óhajtotta megvalósítani Lengyelország függetlenségét. A szocialisták az osztrák felfogáshoz közeledtek és a német fogságban lévő Pilsudsky szabadonbocsájtását követelték. Az összeomlás után a Szélsőséges szocialista illetve a kommunista irányzat ütötte fel a fejét, de Pilsudsky marsall Varsóba történt bevonulásával megerősödött a nemzeti irány rt. Ugyanekkor akcióba léptek az úgynevezett passzivisták is, akik no zeti demokratapárt elfcevezés alatt politikai csoportok alakitottak és behozták az országba Paderewsklt. A konzervatívok a külpolitikát illetőleg az antanthatalmakra támaszkodtak. Pilsudsky lengyel szocialista pártja az antantbarát ságga 1 szemben bizonyos semmlegess éget hirdetett,, T . .^VXAA és inkábt Magyarország fele orinntálodott. A két párt közé ékelődött a Piast nevü néppárt, a par sztpárt, am&ly megszavaztatta a földbirtokreformot, ami azonban sohasem került végrehajtásra. Lengyelországban egyébként jelenleg a következő politikai pártok küzdenek egymással: A nemzeti demokrata párt, rmely erősen nemzeti érzelmű, - a keresztény demokrata párt, amely a katolikus irányzat hive, a Piast nevü parasztpárt, amely a módosabb kisgazdák középpártja, - a nemzeti munkáspárt, amely szinté:: nemzeti irányzatú, - végül: a kormányt támogató pártonkivüliek blokkja. A baloldalhoz a következő pártok tartoznak: a parasztpárt, a lenygel néppárt, a lengyel szocialista párt és a lengyel kommunista párt, ^

a nak még ezen kivül más politikai pártok is, amelyek a kisebbséghez tartoznak, A mostani lengyel alkotmány ~lapvetŐ törvénye hat ív: re oszlik ós a köztársaságra, a törvényhozóhatal-.ómra, a végfehajt

0 hatalomra, a bírt ráskodásra, o polgári jogokra ós kötelezettségekre vonatkozó határoz^ányoint foglalja magában. A le gyei képviselőház 444 tagját általános titkos /Folytatása következik:/