Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-02 [035]
A- FÖVÁRCS RENDES KÖZGYÜ LÉSE-. Budapest székesfóváron törvényhatósági bizottsága ma délután folytatta a Március 26.-án félbeszakított rendes közgyűlését. A közgy ülésen dr, R i p k a Ferenc főpolgármester elnökölt. Elnöki megnyitójában örömmel emlékezett meg a törvényhatósági bizottság előtt, hogy dr. S i p ő c z Jenő polgármester, tegnap mult tiz éve..-,, hogy a székesfővárn vezetésének élére került. Irány t vesztett idők forgatagában került kezéhez a vezetés, amikor a szenvedélyek káprázata lehetetlenné tette a biztos célkitűzést. A forradalmak után teljesen rendezetlen városgazdaságot vett át,^ de nagy körültekintéssel és a törvényhatósági bizottságnak bölcs előrelátással érvényesült támogatásával rendet tud»tt teremteni, Ha ennek a tiz évnek a mérlegét ma felállítjuk, meg kell állapitanunk, hogy ezalatt az idő alatt Budapest a legrettenetesebb erkölcsi és gazdasági viszonyokból, külső megjele* nésében és gazdasági konszolidáltságában odajutott, hegy semmiben sem áll a nagy nyugati városok mögött, pedig azok nem szenvedtek annyit, mint Budapest. Ebben a munkában Sipőon. Jenőt életének Irányítói vezették: a puritán becsületesség, a 3zigoru kötelességérzet és az értékes férfiul szerénység.Ami támadás érte,a zászlónak szólt, amely alatt harcolt, de fedhetetlen egyéniségét minden párton tisztelik. Meggyőződése, ha itt a mai közgyűlésen üdvözli a polgármestert ,hogy ezzel az egész közgyűlés üdvözlését tolmácsolja és hogy ezt az évfordulót a jegyzőkönyvben is meg kell örökíteni. /Az égésközgyűlés zajos helyesléssel fogadja a főpolgármester szavalt és viharosan éljenzi Sipőcz polgármestert,/ A főpolgármesteri üdvözlésre dr, Sipőcz Jenő a következő szavakkal válaszolt: - Méltóságos Főpclgáimester Ur! Mélyen tisztelt Közgyűlés! - Én szivem egész melegével köszönöm azokat a kitüntető szavakat, amelyeket a Főpolgármester Ur Őméltósága hozzá t m intézett és köszönöm a mélyen tisztelt Közgyűlésnek, személyem iránt való kedves és szívélyes megnyilatkozásét. Egész pályafutásom alatt mindig eszmények által vezettettem magam: Istenfélelem, hazaszeretet, a fővárosnak igaz szeretete /Ugy van, ugy van/ élénk helyeslés/ és szil árd erkölcsi alap voltak azok az enzmények, amelyek engem vezettek és azt l?iszem, ezek azok az alapok, amelyekre az ország és a főváros jövő boldogulását felépíteni lehet. /Általános helyeslé. nagy taps,/ - A mi harcunk és valamennyiünké a régi nagy hazának vlszszaszerzése, a főváros boldogítása, pc Igárainak minden rend- és rangkülcnb.y ség nélkül való boldogítása és én boldog vagyok, hogy ebben a munkában valami . cswekély részem nekem is lehetett. Lehetnek eltérők a felfogások az eszközökben, de'ezeknek a nagy céloknak a megvalósításéban valamennyiünknek össze kell fognunk,, /Élénk helyeslés./ Kemcly és áldozatos köteleségtelj-esltésben. /ügy van Ugy van, lelkes taps./ Mége-gyazer hálásan köszönöm a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy ennek a munkának részese lehettem és köszönöm a kedves megemlékezést. /Hosszantartó éljenzés, nagy taps.A 7 közgyűlés tagjai felállva, hosszaasn ünneplik a polgármestert,/ Dr.Ripka Ferenc főpolgármester bejelenti, hogy H o r cv i t z Gábor törvényhatósági bizottsági tagnak napirend előtti felszólalásra adwott engedélyt. Horovitz Gábor a munkanélküliség ügyét teszi szóvá, Ö is,pártja is azt remélte, hogy a tavasz ^beálltával végre megindul a munka és ezzel a sok-sok ínséges megtalálja, bárjszükösen is, a kenyerét. Ebben a várakozásában keservesen csalódott. Mert nem történt semmi az építkezés továbbra Is stagnál, ezer és ezer munkán éhezik, Még csak kilátás sincs arra, hogy a helyzet rövidesen megjavuljon. Maga a székesfőváros is abbahagyta a lakásépítést, pedig lakás sincs elég Budapesten. Sehol a világnak más nagyvárosában oly két3égbe^tő lakásviszonyok nincsenek, mint Budapesten. Még mindig, a tímieglakásfik özöne fogadja magéba az emberek tízezreit^ Emberhez egyáltalán ^nem méltó módon. A munkanélküliség kérdése nemcsak a munkásosztály proolémája, ha-nem létkérdése a munkaac.ónak, az iparosnak, a kereskedőnek is, mert ha^nincsen fogyasztó és a fogyasttők zömét éppen a munkásosztály tette ki, miből éljen meg akk^r az iparos, és a kereskedő. Farmerre járjon a városban, mindenütt százával megszűnő üzleteket lát. Régi cégek zárják be ajtajukat és mindezeket a rettenetes közterheken kivül éppen a szomorú munkanélkü/ liség juttatta a pusztulásba. A példátlanul kétségbeejtő lakásviszonyokra K /Fjlyt.kcv./'
