Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-11 [035]

ECKHARDT TlBcR HAZAÉRKEZIK. A Wesselényi Reform Klub E C k h a r d t Tibor dr. ny.min.tanácsost, a Magyar ReviziÓs Liga ügyvezető alelnökét három hónapos amerikai felvilágosító körútjáról való hazaérkezése alkalmából ünnepélyes fogadtatásban óhajtja részesíteni. A klub vezetősége ezúton kéri fel tagjait, hogy vasárnap, este tizenegy órakor a Nyugati-pályaudvar fogadócsarnokában teljes számban megjelenni szive skedjenek./MOT/oA SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI• A Magyar Társadalomtudományi Társulat ma esti ülésén I h r I g Károly dr. egyetemi magántanár "A szövetkezeti mozgalom társadalomlélektani kérdései" cimmel előadást tartott. Az előadó elsősorban szociológiai szempontból vizsgálta a szövetkezeti mozgalom jellegét. Megállapította, hogy a tömegmozgalomnak társadalomtudományi fogalmát arra több szempontból alkalmazni lehet; maguk az egyes szövetkezetek és azok kötelékei pedig a szociológiai korporáció /testület, csoport/ fogalma alá esnek. Ezután 3orra vette először a szövetkezeteknek mint testületeknek, majd pedig a mozgalomnak mint tömegmozgalomnak lélektani problémáit. Rámutatott arra, hogy ugy a vezérek, mint az alkalmazottak kiválogatása és nevelése tekintetében milyen nehézségekkel találkozik a szövetkezeti mozgalom. De amily fontos ezeknek megoldása, épp annyira lényeges a tagok tömegeinek a szövetkezeti szellemben való megérősitése, annál is inkább, mert a szövetkezet 30kkal inkább rá van utalva tagjaira, mint pl, a részvénytársaság részvényeseire. A legfontosabb ebben a tekintetben az, hogy a szövetkezet eredményeket tudjon felmutatni. A mozgalomnak egyik tragikuma, hogy minél eredményesebben működik, annál kevésbbé érezhetők előnyei, mert., éppen a szövetkezetek sikeres versenye a kapitalista kereskedelmet, hitelszervezetet, stb.arra készteti, hogy engedjen igényeiből és igy a kettő közti különbség állandóan kisebb lesz. Nagy fontosságot tulajdonit az előadó olyan szervezési módoknak, amelyek a tagokban megerösitik annak érzését, hogy a szövetkezet ügyeibe mindegyiküknek beleszólása van. Ezután előadó a szövetkezeti mozgalom tömeglélektani tényezőit vizsgálta és rámutatott arra"/ hogy milyen nagy szerepe van a tradíciónak. Clyan nemzeteknél, amelyeknek múltjában évszázadokon át fennállottak szőve tkezetszerü intézmények a gazdasági és politikai életben, a mozgalomnak utja sokkal'könnyebb, mint például nálunk, ahol az efajta szervezet merőben uj volt. Hasonlóképen nagy külömbség a mozgalom szempontjából, vájjon valamely ország népnevelése kellőképen hangsúlyozza—e a szolidaritást,vagy pedig inkább az egyéni erőkifejtést helyezi-e előtérbe. Vázolta ezután a jelszavak és való célok vegyülékéből álló szövetkezeti ideológia jelentőségét. Itt gyakorlatilag azt a következtetést vonta le, hogy az ideológiának is haladnia kell a mozgalom fejlődésével és a gazdasági ílet változásaival. Végül vázolta a szövetkezeti mozgalmat elsősorban hordozó társadalmi rétegnek, a kisembereknek lelkivilágát, amelynek jellemzője, hogy a kapitalizmus és kollektivizmus közt ingadozik. Az előadó ebbon is egyik okát látja annak, hogy oly érdeklődéssel fordulnak a szövetkezeti mozgalom felé, amely az ő szemükben szerencsés kiegyenlítő e két ellentétes társáéi dalomszervezési elv közt és igy érdekeiknek legjobban megfelel, /MOT/E fj* 0RS7lfíftK i Tán