Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-07 [035]
EGYHÁZI HÍREK, /Ravasz püspök nagy beszéde a magyar kérdés megoldásáról. Folytatás 1./ ólomböftön-kupolája mintha rá akarna zuhanni, hogy agyonnyomja... Ennek a népnek szól az üzenet: a lélek erősebb a sorsnál, nagyobb a világnál, a gazdagságnál, a lélek szabadság, a lélek jövendő, a lélek -yozelen, - Jobb föld kellene a magyar eke alá, hogy többet teremjen?: ide csak'egy ut vezet, legyen előbb képzettebb, miveltebb a magyar földmivelő lelke. Kell nekünk tündöklőbb ipar?: egy ut vezet hozzá, tedd munkásabbá és takarékosabbá a magyart. Hiányzik életünkből a tőke, minden dolgok nagy dinamója.'gazdasági erőfcnagy akkumulátora: a tőke oda megy, ahol van hitel, A hitelnek pedig nen'bz arany a legnagyobb fedezete, hanem a becsület, ennek a nemzetnek hitelképessége a becsületétől függ, a magyar társadalom felvirágoztatása a magyar becsületnek az erőpróbája és egyetlenmódszere. Kell nekünk az, hogy külföldön elismerjék ós meghajoljanak Igazságunk előtt?:" emberek kellenek, akiknek erkölcsi"sulyuk, jellemük, rokonszenves voltuk hóditó igehirdetés, s amerre járnak, mindenütt'leemelik kalapjukat egy olyan ember előtt, akit a magyarban ismertek meg. - Amerikában egy'angoÍnyelvű úriasszony nagy elragadtatással bőszeit "nekem a magyarokról. Kérdeztem, talán magyar a származása,magyarok a rokonai? Nem, mondotta, de volt egy cselédem," de annál becsületesebb, hivebb, jobb embert nem láttam, Es boldog volnék, ha a leányomnak nevezhetném és amely nemzetnek ilyen gyermekei vannak, úgymond'az angol úriasszony, az feltétlenül az igazság oldalán kell hogy álljon... íme, a kis cseléd többet ért el, mint nyolc, vagy tiz kitüntetett, felszaXagozott nagykövet. Magyarul nem tud senki a világon ahogy tulmegyünk a határon, de a magyar könny, a magyar mosoly, a magyar szolgálat és a magyar munka olyan nemzetközi nyelv, amelyet mindenki megért, amely mindenkit felgyújt a világon. - Mi a legerősebb tehát? A lélek. Ki a legerősebb? Aki ennek ura és királya, ez pedig Krisztus, a lelkek királya, az alázatos, szegény T , bujdosó vándor, akitől elfordiult a világ, s csak egy lélekbelátó asszony törte szét alabóstromszelencéjét és öntötte rá a nárdusolajat, mert meglátta a szenvedőben Eg és Föld fejedelmét... Minden nemzet olyan erus,amenynyi Krisztus él benne. A szenteknek és mártíroknak nem volt egy réggarasuk sem, de kiontott vérük inkább történelmi erő, mint Nagy Sándornak, Július Cézárnak, Napóleonnak minden politikai ereje és tehetsége. Egy csepp márt.irvér, egy uncia bátor szenvedés, egy magát meg nem tagadó igazság-darab nagyobb erő óceánoknál, aranyhegyaknél, népvándorlásnál, gazdasági hatalmak feltornyosulásánál. Ez az erő pedig csak egyénekben élhet, Krisztus csak e CY ajtón át mehet be: az én szivemen, vagy a te sziveden kere'sztül. Ma a magyar hazafiságnak egy nagy parancsa és életprogrammja van: kitárni a. szivünket, hogy Krisztuí/élő erőképpen ennek a nemzetnek az életébe átmenjen. - A kinai Írásban bíborral és arynnal van írva minden olyan fogaIon, amely a mennyel áll' kapcsolatban és feketével mindaz, ami a gonoszság, sötétség, alvilág lelke. Araikor ezt a Britis"li Museum-ban láttam, felvonult előttem egy egész történelem képe, jövendo^látások könyve volt ez, egyre több volt benne az arany, a bibor és tudtam, hogyha a könyv nem lenne szétszakítva, akkor a jó, a mennyei, az igazság győzne. Nos minden magyar embernek ilyen jegynek kell lenni, prédikációnak, amely a példaadás nyelvén beszél. Az igazság biborát és a jóság aranyát kell magukban hordozniok, a Krisztus vérét, ennek biborát és a Krisztus igazságát, ennek az aranyát,hogy áttüzesedjék rajtunk. A jövendő látások könyve tépett könyv még a kezünkben, mert a holnapi napra még átfordítani nem tudjuk, de tudjuk, hogy egyszer győzni fog az arany és győzni fog a bibor. En hiszem azt, hogy abban a pillanatban Isten visszaadja ennek a népnek elvesztett hazáját, amikor e népnek olyan lesz a szive, hogy egy uj ezerévig meg tudja tartani, A püspök beszéde után Fehér János református segédlelkész énekalt, Áprily Lajos "Halálmadár" és "Szilencium" cimü verseivel aratott sikert, Török Pál dr., a társaság főtitkára, akadémiai könyvtárnok a török hódoltság korának könnyfatyolpr' át mosolygó, keserűen, derűs epizódjaiból olvasott fel, Szabó Zoltán dr. városi aljegyző szavalt,Csekey Sándor dr,budapesti ref,teológia' tanár záróbeszédet mondott,a szoboszlói dalárda Schubert-kórust énekelt, A püspök és kisérete délután utazott vissza a fővárosba. /MOT/F. nR .,< A A... ,
