Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-07 [035]

A MERNÖKEGYLET AZ IPARTESTÜLETEK SZUBVENCIONÁLÁSA, A KÜLFÖLDI ÁUUK BEHOZATALA ES A VERSENYTÁRGYALÁSOK ELLEN. A mérnökségnek helyet kérnek a közéletben.- Befejeződött a kétnapos közgyűlés A Magyar Mérnök és Epitészegylet vascárnap délelőtt folytatta közgyűlését,'amely szombaton délután formális megnyitás után a választással foglalkozott. Vasárnap reggel 9 órakor Orphanides Kanos; elnök vezetésével küldöttség kereste fel a hősök emlékmüvét, amelyet megkoszorúztak. Fél 11 órakor^nyitotta meg az elnök a folytatólagos közgyűlést s hosszabb jelentés, ben számolt be az elmúlt esztendő munkásságáról és a mérnökség bajairól. Azt fejtegette, hogy az abszolút tőkehiány, a hitel lehetetlen drágasága, a munkaalkalom hiánya, Igazságtalan külpolitikai természetű megterhelés, a létünk al-pját képező földmüvelés irrentabllitása, ezenfelül az államháztartás terhe:nek.növelése egyáltalán nem állnak arányban gazdaságunk termelő képességeivel. A súlyos helyzetekben a magyar mérnök mindenkor megállta helyét, ennek ellenére a mérnök nem kap megfelelő szerepet a közéletben. Az adminls ztráció telítve van gazdasági atmoszférával, a jelenlegi vezetők azonban, bár lehetnek jó politikusok, jó kereskedők, stb. a technikai és gazdasági átitatotteág^legtöbbnél hiányzik. A technikai élet mozgatja tulajdonképpen a társadalmi élet fejlődését, ugyanekkor a nemzet vezető rétegei elvesztették a kontaktust ezzel a haladással s ez az oka annak, hogy a tecnikai munka általános elismerése, egyetemes irányítása hiányzik. Fontos volna, ha a technikai fejlődés erősebb lendületet venne, amely az általános haladást is előmozditaná fejezte be elnöki megnyitóját Orphanidesz János. M a j o r o s s y Gyula főtitkár terjesztette elő ezután bejelentését, amelyben rámutatott arra, hogy a korona stabilizálása után várt fellendülés helyett gazdasági visszaesés állt be. Az államgazdasági válságban nem sikerült a magángazdaságot átlendíteni a bajokon, amelyek napról-napra súlyosabban nehezednek a megélhetésre. A gazdasági krizis megszüntetésének legfőbb orvossága^volna a behozatal megakadályozása, ugyanekkor a magyar ipar fokozott propagálása. Ebben a nemzetmentő munkában az államon kivül az iparosnak és kereskedőnek egyaránt ki kellene vennie a részét. A továbbiakban a főtitkár, az ipartestületek szubvencionálása helyett a fogyasztók szubvencionálását tartotta kívánatosnak,, amely hosszabb adómentességgel, külföldi fa nélkül, barnaszénnel való üzemi-berendezésekkel, az autókra rótt terheknek az útadónál'leendő mérséklésével és végül a magyar áruk adómentesítésével volna elérhető. Végül közölte a főtitkári beszámoló, hogy mozgalmat'inditott a Mérnökegylet abban az irányban, hogy a Horthy-tolep épitkezésből, ne,mint az Albertfalva-kertvárosnál történt, banképitkezés legyen, hanem 2 kisiparosok között osszák szét a munkát. A jelentés szerint az egyletnek ma 4.000 tagja van. Az elfogadott jelentés után M éhes Zoltán igazgató a zár) számadási, Lósy_SchmIdt Ede könyvtárnok pedig könyvtárosi jelentését terjesztette elő. M a r u s á k Dezső titkár felolvasta az 1930. évi Sr Hollán pályadij eredményét, amily 3zerint a 400.- pengős pályadijat Rohringer Sándor, valamint • Rónai Gyula értekezéseinek itélte oda. Dicséretet kap^ tak Vér Tibor dr. éj Sfcőke Béla, A Kossuth közgazdasági pályadijai, amely bé/ kében 6000 aranykorona volt, ma pedig 600 pengő, Kocsis Endre épitész kapta, * /Folyt.köv./