Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1
1930-04-05 [035]
ZU S'ZABADt'E AZ UDVARON FÜRÖSZTENI, . ./folytatás S.kiaaáshoz/ munkások, városi és ál jami altisztek és ezekhez hasonló kisemberek laknak. A törvényséék az érvelésnek helyt ad ott, £ az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatta, s a Természettudományi Társulatct felmondási keresetével elutasította. /MOT/SY. -.— EGY RÁKÓCZI-ÜTI TÜNTETÉS EPILÓGUSA, 1928 október 21-én este a Rákóczi-uton egy fiatal munkásoktól álló tüntefc tő csoport vonult végig. A csoportból hirtelen kiváltak néhányan, körülvettek egy tányérsapkás fiatalembert; akit szidalmaztak, majd elvertek. A rendőrök közbelépése szabadította ki szorongatott helyzetéből a fiatalembert, asugyanakkor előállítottak a főkapitányságra két verekedőt, név x szerint Schwartz Lászlót és Kaufmann Tibort,akik ellen súlyos testi sértés és magánosok elleni erőszak vétsége cimén meginditották az eljárást. Ma tárgyalta az ügyet a büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa. 3ch artz Lászl° és Kaufmann Tibor kihallgatásuk során azzal védekeztek,hog ők a verekedésben nem vettek részt TÍH S csak véletlenül kerültek a tüntető közé. Moldoványi Lajos orvostanhallgató tanúvallomásában elmondotta,hogy az 1928 október 21-én mint a Csaba Bajtársi Egyesület tagja egy disz táborozáson vett részt,amelyen jelen voltak ^lbrecht főherceg, Kenyeres és Verebély professzorok is„ Amikor este a táborozásról hazafelé tartott, a Rákóczi-uton hirtelen egy tüntető csoporttal találta magát szemközt. A tüntető fiatal munkásoknak természetesen nyomban feltűnt a bajtársi egyesület sapkája, Heves kifakadások hangzottak el a bajtársi egyesület ellen, majd hirtelen rátámadtak s megverték. Arra nem emlékszik,hogy a két vádlott a verekedők közt volt-e, mert az arcokat nem figyelte meg. Több tanút hallgatott ki a bíróság, majd Schwartz Lászlót és Kaufmann Tibort a súlyos testi sértés vétségének vádja aloi felmentette f ellenben bűnösnek mondta ki mindkettőjüket magánosok elleni erőszak vétségében s ezért Schwartz Lászlót hároab-óhapi, Kaufmann Tibort pedig kéth°napi fogházbüntetésre ítélte. /MOT/'Sz, ELVI JELENTŐSÉGŰ ITELET A NAPILAPOKBAN KÖZZÉTETT HIRDETÉSEKRE VONATKOZÓAN. Érdekes kérdésben hozott ítéletet ma Jellinek ^de dr. királyi járásbir°. A perben a Magy-arság lapkiadó r,t. volt a felperes s a részvénytársaság Loitner Ernő dr. ügyvéd utján azért Indított pert a Magyar divatcsarnok cég, illetve K uttkai Antal én Ruttkai ?4I kereskedők ellen,mert a lapban közzétett hirdetéseikért járó 50: pengőt nem voltak hajlandók kifizet ni. A kereskedők és a Magyarság között az okozta a vitát, hogy a hirdetések, nem amint a kereskedők eredetileg kívánták, páratlan oldalon és felül hanem a lap más területein jelentek meg, A kereskedők ebből azt a^jogot kivánták levonni, hogy a nem kikötésszerűen megjelent hirdetésekért járó dijakat nem tartoznak megfizetnie A bizonyítási eljárás lefolytatása után a járásbíróság a Magyarság követelését megítélte és az alpereseket ötszáz pengő tőke, annak 193o. február 13-ától járó nyolcszázalékos kamatra tai, továbbá száz pengő perköltség végrehajtás terhe mellett való egyetemleges megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolásában a bíróság megáll apit ott a, hogy a lapkiadóvállalat mogrendelőlevolekben foglalt lényeges kikötéseknek eleget tett azzal,hogy a hirdetéseket az előirt napokon, a megadott terjedelembon és szöveggel közzétette. A csatolt lappéldányokból kitür.t,hogy ha a hirdetések nem is azon a helyen és nem ls tökéletesen olyan módon jelentek meg, mint ahogy a megrendelőlevél kívánta, azzal, hogy elég szembetűnő helyen és módon tétettek közzé, a kitűzött célnak megfeleltekéért minden hirdetésnek az elhelyezéstől független megfelelő közzététele már_ agábanvéve szolgálja azt a gazdasági érdeket.amelyet valamely kereskedő üzletének reklamirozásávak elérni kivan. Méltánytalan lenne tehát,hogy ha az alperesi kifogások miatt a felperes elesne a hirdetési dijakra vonatkozó igényétől, mert ezzel az alperes lényegtelen körülmények miatt jogtalapul gazdagodnék, /MOT/M.