Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-19 [034]
MAGYAR ORSZÁGOS TÜEOSITO Kézirat. /fit 0 TÍZennG ?Itt----~LLLL? Budapest, 1930. március 19. XII. évfolyam, 64. szám. A MAGYAR ÉRTELMISÉG VÁLSÁGÁRÓL TANÁCSKOZIK A MAGYAR HOLNAP TÁRSASÁG. - Rajniso;' Ferenc előadásához Haller István,furebl Győző,Hunyady Ferenc gróf és Huszár Károly szóltak hozzá. A Magyar Holnap Társaság napirendre tűzte a magyar értelmiség vál ságának kérdéseit és a nagy problémát többnapos ankétsórozaton vitatja meg. Az ankét első napja szerdán dé?_után folyt le a vármegyeház dl sz termében, igen nagyszámú o • •.;.> hallgatóközönség jelenlétében. Az ülésen F r ü h *• w i r t h Mátyás országgyűlési képviselő elnökölt.és a megjelentek első soraiban foglaltak helyet többek között : Huszár Kárnly, az OTI elnökigazgató" ja, Haller István ny. miniszter, gróf Hunyady Ferenc orszgy. képviselő,Turi Béla esztergomi kanonok, purebl Győző székesfővárosi tanácsnok, Láng János és ötvös Lajos orszgy- képviselők, Toperczer Ákosné és számosan mások. Az ankétet Frühwirth Mátyás elnöki megnyitója vezette be, aki rámutatott, hogy a magyar intelligencia mindenkiért mindent megtett ebben az országban, de nemzetvezető szerepében elfeledkezett önmagáról. Nehéz feladat mindenképpen a magyar középosztály problémáinak a rendszeres megvitatá-sa, mert erre az égetően fontos kérdésre vonatkozólag nem állanak rendelkezésre könyvek, a problémának nincs irodalma, az ankét előadóinak szorgos munkával úgyszólván a semmiből kellett összehozniuk előadásaik anyagát. Az a^nagy érdeklődés, amellyel a magyar értelmiség ennek az ankétnek a gondolatát fogadta, a legfőbb biztositék arra, hogy a Magyar Holnap, amikor ennek a kérdésnek a megvitatását tűzte ki céljául, - a helyes uton jár. Ezután R a j n i s s Ferenc^ az OTI aligazgatója, a tudományosan képzett ifjú magyar középosztály egyik vezető gondolkodó-egyénisége tartatta meg lebilincselően érdekes és mélyen szántó,tartalmas előadását-: tt Az intelligencia nemzetpolitikai szerepéről". Az előadó kifejtette, hogy álmagyar értelmiség problémája elhanyagolt terület, amelynek diadalrajuttatását a fiatalságnak kell kivívnia. Annak a fiatalságnak, amelynek korhatárát Szekfü Gyula egyetemi tanár a 18 és a 45 év közé teszi. A fiatal generál ciók mozgalmait általában és közösen a demokrácia és a föld népének szeretete jellemzi. Ennek a mozgalpmnak sem szabad szem elől tévesztenie a demokráciát, sem pedig az egyéb társadalmi rétegek érdekeit. A mai intelligens fiatalság illúziót elvesztette, de tervek, akaratok, eszmék sírnak fel ennek _a sorssujtott magyar ifjúságnak a lelkében és ezek a gondolatok megvalósításra várnak. A mai kor a társadalmi öntudatosodás kora,amelyben egyre világosabb lesz, hogy az egyén a nemzet életében semmit sem jelent, minden jelentősgg a szervezett társadalomé. A szervezettségben, a kollektivitásban rejlik a nagy nemzeti hatóerő, és a szervezett társadalmi érékkel szemben a szervezetleneknek hovatovább el kell pusztulniuk. A szervezetlen rétegek inkább gátlói ós akadályai a nemzeti erőkifejtésnek, és az értékelés az egész vonalon ott kezdődik, hogy ki milyen funkciót végez az állam, a nemzet egységes gépezetében. A szinházat és általában a kultúrát ez a fiatal in telligens generáció is nagyra értékeli, de vétót emel például az ellen,hLgy közpénzekből kétszerannyit költsenek a szinházra, mint példának okáért a mezőgazdasági kísérletekre * A szinház bukása ugyanis korántsem jelent annyit a nemzet szempontjából, mint a mezőgazdasági termelés •• • csődje. A feltalálások, a forradalmi felfedezések kora lejárt, ma már a mérnökök a nagy külföldi gyárakban havi fizetés mellett végzik a feltalálók munkáját,- ma egy csavar helyesebb alkalmazása vagyonokat jelenthet a tőke szempontjából. Magyarországon körülbelül kétszázezer szellemi munkás él,aki pusztán szellemi munkájának erejéből tartja fenn magát. A szellemi munkással .szemben a fizikai munkásnak igen nagy előnye, hogy a fizikai munka eredménye kézzel foghatóan lemérhető, a szellemi munka gyümölcse, például a tanításnál is, - megmérhetetlen, A fizikai munkás a mai korban jcbban felismerte a modern élet követelményeit, a szervezkedés fontosságát és pl. tagdíjakban milliós vagyonok gyűlnek össze a fizikai munkás öntudatossága gyümölcseként. Ha a szellemi munkások is olyan erős szervezetbe tudnának tömörülni és éppen annyira a szivükön viselnék a saját sorsukat,amint az a fizikai munkásoknál tapasztalható, szinte elképzelhetetlen javakat tudnának a szellemi munkások a maguk erdekében teremteni- A fizikai munkások problémái az egész világ érdeklődésének homlokterében állanak,könyvtárakra menő irat foglalkozik ügyeikkel, egyetemi katedrákról tanítják gazdasági helyzetük és problémáik elméletét . sot az állami kormányzatnak is előbb-utóbb a legfontosabb részévé válik a fizikai munkáskérdés. / Folytatása következik/ f
