Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-21 [034]

MAGYAR ORSZÁGOS TTL. ŐSIT0 K é z i ra t . Tizennyolcadik k i a d á ss Budapest, 1930. március 21. W ~ XII. évfolyam, 66. szám. BORBÉLYSEGÉDEK NAGYGYŰLÉSE EGYHANGÚLAG A VASÁRNAPI MUNKASZÜNET FENNTARTÁSA MELLETT NYILATKOZOTT MEG. - Száztízezer szervezett munkás támogatja a borbélysegédeket a vasárnapi pihenőnapjuk fenntartása érdekében megindított mozgalmukban^ A borbélymesterek tegnapesti nagygyűlése után ma,' pénteken- este a Budapesti Borbély és Fodrász-Segédek Szakegylete tartott nyilvános .'nagygyűlést a régi képviselőházban. A nyilvános nagygyűlésen mintegy ezerötszáz borbélysegéd egyhangúlag állást foglalt a vasárnapi munkaszünet kérdésében és az egyhangú állásfoglalás a munkaszünet fenntartását követelte. Á nagygyűlésen Boros Ignác elnökölt, aki hangoztatta, hogy a vasárnapi munkaszünet tekintetében nem lehet határozni a borbélysegédek meghallgatása nélkül, mert az ország 12 ezer borbélymunkásának véleménye mindenesetre esik olyan súllyal a latba, mint az 1500 borbélymester véleménye. A borbélymesterek - folytatta az elnök - egyébként is megoszlottak ebben a tekintetben és csftpán egy jelentéktelen többség kívánta a vasárnapi munkaszünet eltörlését Mielőtt a vasárnapi munkaszünet kérdésében a nagygyűlés döntött volna, előbb még Sternborg Géza dr, egyesületi ügyész a felmcndási idő tekintetében terjesztett határozati javaslatot a nagygyűlés elé. A határozati javaslat kimdonja, hogy a borbélysegédek a végsőkig kitartanak az ipartörvány 92.szakaszában számukra biztosított 15 napos felmondási idő , J. zr..\ mellett és a Szövetség vezetősége a kereskedelmi kormányhoz memorandumot intéz,amelyben azt követeli, hogy ebben a kérdésben, amelyet a borbélymesterek most újra szabályoztatni kívánnak, csupán a magyar bíróságok, vagy a kereskedelmi és iparkamarák dönthessenek

0 t A nagygyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Vértesi József szakszervezeti központi titttár terjedelmes és lelkesült beszédben ismertette a vasárnapi munkaszünet ügyét, A nagygyűlés közönségének hosszantjart

0 és lelkes, meg-megujulő tapsa és éljenzése közben jelentette ki az előadó, hogy a borbélymunkásság nem'tűrheti, hogy a. nagy harcok árán kivivott jogához, a vasárnapi pihenőnaphoz rosszindulatú és anyagias szempontoktól vezérelt egyének hozzányúljanak, illetve azt a munkásságtól elvegyék. Erre a szünnapra a borbélymunkásoknak különösen szükségük van, mert a tuberkulózis talán egyetlen foglalkozási ágban sem dul e-jfcyan nagymértékben, mint a füstös, rosszlevegőjü borbélymühelyékben, naponta 16^órát görnyedő borbélymunkások soraiban. Rámutatott, hogy a vasárnapi pihenőnapot voltaképpen már Szent István király elrendelte, majd 1918-ban az akkori kormány a borbélymunkásságra kiterjedően is törvénybe foglalta, ezt a pihenőnapot a munkásság sermilyen körülmények között sem engedheti, veszendőbe menni. A munkásság tiltakozik az ellen a vád ellen, mintha a munkaszünet fenntartását csupán azért kivonná, mert igy a törvény megszegésével, titokban vállalt vasárnapi munkával anyagi keresethez jutna. Ez a vád a borbélymesterekre vonatkozhatik, akik egyes üzletekben nem is p ' iy alkalmaznál' olyan munkást , aki már eleve nem kötelezi magát arra, hogy az üzlet törzsvendégeit a lakásukon vasárnap is kiszolgálja. Hogy a munkásság kifejezést adjon a munkaszünet megszegői ellen érzett ellenszenvének, a nagy. gyűlés határozati javaslatot fogad el arra vonatkozólag, hogy 0 munkaszünet kijátszóit ezentúl ne kihágásban marasztalják el, hanem a törvénynek ezt a megszegését vétséggé, vagy bűntetté minősitsék és igy tegyék lehetetlenné azt, hogy a borbélymesterek filléres bírságok árán könnyedén és kockázat nélkül kijátszhassak a törvényt és vasárnap is dolgozhassanak* A nagygyűlés elé az előadó a vasárnapi munkaszünet ügyére vonatkozólag határozati javaslatot terjesz tett,amely kimondja,hogy a fodrászmunkásság ragaszkodik a teljes vasárnapi munkaszünethez. A határozati javaslathoz Weil Géza,Vértesi István,majd a Kői fodrészmesterek nevében Fülöp István szóltak hozzá, akik valamennyien magukévá tetteken határozati javaslatot, :- r'j, 4

. Fülöp István a nagygyűlés lelkes éljenzése közben tolmácsolta á női fodreszme3terek üdvözletét, akik ugyancsak ( a munkaszünet fenntartását követelik,Végül Vértesi József titkér jelentette be nagy tetszés mellett^hogy a Szakszervezetek Központjától 110 ezer magyar f I munkás nevében távirat érkezett,amely bejelenti, hogy Magyarország szerve L zett munkásai egységesen a borbélymunkásság mellé állanak ebben a nagyfontos*\)/' ságu kérdésben. A nagygyűlés ezután a benyújtott határozati javaslatokat egyn hangulag elfogadta. /M0T/Ky:*