Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-21 [034]

Budapest, 1930. március 21. XII* évfolyam 66 . szám. FŐVÁROS /A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. Frlyta t á 6.2./ f A főváros a húszmillió dolláros beruházási kölcsönt még felesem használta, már előállottak a Községi TaKarékpénztár záloglevélkibocsátásával. Azután a 30-&0 milliós üzemi függőkölcsön terve merült fel és most újból eíállanak a Vásárpénztár kölcsönóvel. Ha ezen az uton megyünk tovább, mondotta, hagyon hamar könnyelmű adóssógcsinálóknak fogunk feltűnni a külföld szeme előtt. Ezúttal nem akarja kritika tárgyává tenni, hogy az üzemi beruházásokra szánt pénzt más célokra használták fel, de hogy a Vásárpénztár mo3t ilyen dollárkölcsönt vegyen fel, helyeselni egyáltalán nem tudja. Tudja, hogy a Vásárpénztárnak agy szerencsétlen ügylet következtében veszteségei voltak, futott a pénze után, amikor belement az abonyi bérletbe, ez azonban minden intézménynél előfordulhat és tárgyilagosan nem is lehet emiatt szemrehányásokat tenni, azonban le kell vonni ennek az esetnek a konzekven'c iáit, likvidálni kell azt a bérletet és nem szabad tovább hurcolni ezt a terhet. A Vásárpénztárnak ném feladata a földbérlet, véget kell vetni ennek az állapotnakés meggyőződése, hogy a likvidálás minél előbb történik meg^ annál kisebb lesz a veszteség. Ugy hallja, hogy a Vásárpénztár üzleti tevékenységét ki akarja uból terjeszteni és gazdáknak kivan sertéshizlalási kölcsönt nyújtani, abból a célból, hogy a hizlalt sertést a fővárosi piacra hozzák. Ugy tudja, hogy a fővárosi sertésvásár örvendetes fejlődést mutat" ós semmi szükség nincs a felhozatal fokozására. A Vásárpénztár foglalkozzék azzal, amilyen célra alakult és ne keressen más területeket* Ezután elmondotta, hogy a Vásárpénztár a mészárosoknak tuldrága hitelt ad ós emiatt a kereskddelmi ka-» mara tegnapi" üzemi ülésén keserű kifakadások hangzottak ol a mészárosok részéről. Azt kivanja, hogy a pénzügyi bizottság elé sürgősen hozzák ide a Vásárpénztár jelenlegi mór legét ós vagyoni poziciójáról szóló jelentésót, hogy az egészet megvizsgálják és megállapítsák mit lehetne leópiteni. AH ilyen külföldi kölcsön, amilyet most terveznek, nem olyan árt'oMan dolog ós csak a legnagyobb óvatossággal szabad felvenni s ha felvettük csak abszolút produktív beruházásra szabad'fordítani, mert minden külföldi kölcsön a kereskedelmi mérleget rontja. Ismétli a Vásárpénztár kölcsönét a fővárosra károsnak tartja és ezért nem járulhat hozzá, B u z á t h János alpolgármester rámutat arra, hogy a felszólaló alapvető tévedésbén van. Nem a hitelkeretek bővítéséről van szó a Vásárpénztárnál, hanem arról, hogy a forgó tőkéhez az Intézmény mostanáig a fővárostól kapott kölcsönt. Ezekre a pénzekre azonban most szükség van egyéb célokra, ezért a Vósárpónztár vissza akarja adni ós kölcsönnel akar gondoskodni további forgótőkéről. Ezután Vaj na Ede tanácsnok adott felvilágosításokat és megállapította, hogy tévedés az

r az állitás, hogy a főváros sertéshizlaló kölcsönöket akar nyújtani a Vásárpénztár utján<> Nen a Vásárpénztár bocsátotta ki a gazdákhoz a felhivást, hanem aa /'söntéshizlaló telep, amely abból á'hárommillió pengőből ad l£„ótényi_^^ kölcsönt a hizlaló gazdáknak, amit az állam bocsátott rendelkezésére. A Vásárpénztár egyáltalában nem akarja üzletkörét kibővíteni, hanem arra szoritkozik csupán, ami eredetileg is feladata. Szándéka a birtokbérlet likvidálása is. Szőke Gyula károsnak tartja, ha erről a bérletről ilyen becsmérlő. vélemények hangzanak el, annál is inkább, mert ez visszahat magára a fővárosra. Utána B ü c h 1 e r József beszélt. /Folyt, köv./ (T)