Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-31 [034]

MA.GYÁR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Hatodik kiadás. Budapest, 193 0. március 31. ^ " XII. évfolyam 73,szám. A MÉRNÖKI KAMARA KÖZGYŰLÉSE. Folytat ás4/ A közgyűlésen megjelent mérnökök közül százharminchárman amellett szavaztak, hogy a jelenlegi közgyűlés érdemben döntsön az indítvány fölött, kilencvenhárman nyilatkoztak meg amellett,hogy a kérdést a választmány tárgyalja le. Ennek megfelelően az elnök határozatként mondotta ki, hogy az ügyrendet a közgyűlés akként módosítja, hogy a mérnöki állások közvetítését a jövőben a kamara fogja intézni. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a kamara állandó választott biróságának ügyrendjére, illetve ennek ?z ügyrendnek módosítására vonatkozó titkári előterjesztést, majd T h o m a Frigyes titkár előterjesztette annak a jelentéstervezetnek a szövegét, amelyet a Mérnöki Kamara vezetősége a kereskedelmi kormányhoz kivan felterjeszteni az 1929,évi kamarai működés eredményéről, A jelentés nagyobb vitát provokált és mindjárt az első felszólaló: Györgyi Sándor bizalmatlansággal fogadta az előterjesztéstervezetet és azt igyekezett bizonyítani, hogy a kamara vezetősége az elmúlt esztendőben nem állott hivatása magaslatán, előterjesztéseit, amelyek a mérnöki kar érdekelt lettek volna hivatva szolgálni, - az illetékes hatóságok mellőzték és negligálták. Nagy felzúdulást váltott ki a közgyűlés tagjaiból, az ellenzéki beszéd, amelyet a többi szónok kivétel nélkül megrovássrl Illetett és kivétel nélkül valamenynylen bizalmukat fejezték ki a vezetőség működése iránt. Mar ó t h y Kálmán rámutatott arra, hogy'éppen a jelentésből olvasható ki az a sokoldalú, nagyvonalú munkásság, amellyel a Mérnöki Kamara tisztikara a mérnökség érdekében soha nem szűnt meg fáradozni. Balogh Kálmán, C s e g e z y Pál, Somlyó József hasonló értelemben szólaltak fel és ez utóbbi szónok amellett erőteljesen kidomborította azt is,hogy a közvélemény helyes tájékoztatására, a sajtó kellő informálására a jövőben még az eddiginél is nagyobb gond lenne fordítandó, mert a mérnöki kar problémái - úgymond - az ország elsőrendű problémáival esnek össze. Ruzitska Lajos, Halász Albert, Kádár Gusztáv és P adányi-Gulyás Jenő felszólalása után Györgyi Sándor újra szót kért és visszavonta előbbi szavait. Ennek megfelelően a közgyűlés közönsége egyhangú lelkesedéssel szavazott bizalmat a vezetőségnek és ugyancsak egyhangúan tette magáévá az ismertetett jelentéstervezetet. A titkár szólalt még fel és rezümáló beszédében egyes érdekes jelenségekre mutatott rá, amelyek a mérnöki társadalom szempontjából többé-kevésbbé sérelmesek. Felemiitette ezek között, hogy a református egyház a közelmúltban több templomának épitését egy hollandus épitészre bizta, aki pedig nemesakhogy nem magyar állampolgár, hanem még csak nem is mérnök. A kamara ügyésze: Ke lem en Kornél dr. közbenjárt ebben cz ügyben az illetékes egyházi fórumnál, felvilágosította az arra hivatott tényezőket,erről a magyar mérnöki karra sérelmes megbízásról, mire a legteljesebb garanciát és Ígéretet kapta arranézve, hogy a református egyház ezt a megbizását visszavonja és az emiitett külföldi építésszel több templomot nem építtet. A közgyűlés tagjai nagy éljenzéssel és helyesléssel vették tudomásul ezt a bejelentést. A közgyűlés ezután hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta a mult évi zárszámadást, megadta njf elmentvényt, megállapította az 1930. évi költségvetést és döntött a fedezetről. Ugyancsak egyhangúlag választotta meg a közgyűlés az 193C«évi zárószámadást megvizsgáló bizottság tagjait. H e n r i c h Viktor,a lefolyt kamarai választások elnöke foglalta el ezután az elnöki széket és felolvasta a háromnapos választások eredményét. A választásban a Mérnöki Kamara közel ötezer tagja közül 9ő8 budapesti és, 77R vidéki mérnök vett részt. A leadott 1736 szavazatból r\ 1722 esett az elnökre és ugyanez volt az arány a többi tisztviselő, / valamint a választmányi tagok megválasztásánál is, ugyyhogy a választás eredménye egyhangúnak tekinthető. Megválasztották elnökké K o s s a 1 ka y János dr.-t, alelnökök: 3 á n d y Gyula műegyetemi tanár és Z o r r k ó c z y Samu, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű műszaki vezérigazgatója lettek. Titkár:

Thoma Frigyes, pénztárnok: Balogh Ernő,ügyész: Kel e m e n Kornél dr. Ezenkivül tizennégy mérnök, öt épitész, /folytatása következik/