Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-18 [034]

MAGYAR ORSZÁGCS TÜDŐSITO. Kézirat, ^ Harmadik kiadás. Budapest, 1930, március ÍR. fO XII. évfolyam, 63. szám.TUDOMÁNY , A MA3YAR TUDOMÁNYOS ÜKADÉMIA III- osztálya tegnap délután ülést tartett, amelyen H o r v á t h Géza dr« elnökiéit-, Schaffer Károly lemutatta "Hirnpatologis che Beitrttge" IX, kötetét. A német nyelven megjelent kötetett a nagyhírű st«.ckhelmi professzornak Salomun Eberhard Henschen-- nek ajánlotta dokt cr ráavat ása ötvenedik évfordulója alkalmából. A professzor a kötetből néhány kiváló asszisztensének a közleményét ismertette« Cholnoky Jenő az óbudai pálvölgyl barlangról tartett érdekes előadást. A pálvölgyi barlang nagycn régen, a jégkorszak előtt keletkezett s a hegyeken lefolyó vizeket nyelte el. Később a barlang üregeit a melegforrások felhasználták, ezeken törtek fel s a barlang hasadékait megtöltötték travertlnóval. Utóbb a Duna völgyének bevágódása után megint viznyelő barlang lett, s a Szépvölgy viznélkül maradt és ezért széles völgysikja belesimul a kiscelli terrasz síkjába. Ilyen csodálatos története nincs még egy barlangnak és ezért a fővárosnak legnevezetesebb, világhírű látványossága, melyet jobban megkellene becsülni. Járhatóvá és világossá kellene tenni. Ör.Mágoesy -Dietz Sándor előterjesztette Darányi Gyula vendégnek kísérleteit: "A baktériumos spóraképződés helyzetéről a fajfentartási folyamatok egy uj beosztásában". A fajfentartási firmák az uj beosztás szerint feloszlanak vegetatív és sejtképzéssel járó generatív fajfentartásra, mint fő formákra. Az utótbi/"naK két alcsoportja az ivartalan és ivaros formák közül az előbbihez scro.lhat ó, baktériumspóraképződés a generatív szaporodási forma legősibb alakja, ahol még az egész élő lény, baktériumsejt in toto csirasejtté alakul át. Utána Kövesligety Raló előterjesztette M o r a v e t z Károlynak a R. 3cuti csillagnak fényváltozásáról irt dolgozatát. A Sobieski pajzsának nevezett csillagképben van egy 1795-ben felfedezett és azóta szakadatlanul megfigyelt fényváltozó csillag, melynek mcncgrafikus tárgyalását a külföld már régen sürgeti, Moravetz Károly az egyetemi kozmográfiai intézet asszisztense, vállalkozott a 132 év óta ?. legkülönfélébb műszerekkel és módszerekkei folyó észlelések egységesítésének és feldolgozásának nagy munkájára, melyre későbbi vizsgálatok is kénytelenek lesznek támaszkodni. A legnagyobb gonddal megrostált észlelési anyag több mint 13.000 adatot sztlgáltat. Az eredmény az, hogy a csillag fénye egy 142 napr>s periódusban közel 4 nagyságrenddel változik s hogy a periódus hossza maga is 32 évi szabályoz ingadozást mutat. Hasonló, bár tetemesen szűkebb határok közt mozgó fényváltozást tüntet fel a ml Napunk is, amelynek fő periódusa a.fclt-gyakoriságának 11 évi periódusa és mellékperiódusa mintegy fél ezredév, amely a földmágneses elemek úgynevezett százados változásait is magyarázza. Végül V e n d 1 Aladár előterjesztette K u t a s s y Endre vendégnek "Hetrastridiumoik előfordulása a magyarországi, triászban" clmü dolgozatát . AZ ülést zárt ülés köveit3«/M0T/E<. /*J