Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-26 [034]

Kézirat. /?, , r —­6f 4 *ldal. Budapest, lí-30. március 26. / /A fővárra rendes közgyűlése. Folytatás./ mostaninál is súlyosabb időkre.A. z előterjesztést nem fogadja el, mert nem látja tisztán a Vásárpénztár helyzetet és nem tudja, hegy a kitűzött időben fizetőképes lesz-e, ennélfogva a felelőssége tudatában nem meri vállalni az ia tézetért a kezességet. Láng Lajos azzal kezdte: Tudja, hogy a főváros kényszer­helyzetben van* Vagy abbahagyja a beruházási pregrammet, ami lehetetlen, vagy csődbe kergeti a 16 millió pengő rideg visszakövetelésével a Várárpénztárt, ami ugyancsak abszurdura, mindjá kettő bűnös és perverz gondolat volna. Ebben a kétségtelenül abszurd helyzetben tehát a tanácsnak nem veit más módja, mint előállni az uj kölcsön feé^elének egyedül elképzelhető gondolatával. Hacsak erről a 16 millió pengőről volna szó, akkor a mai kényszerhelyzetten nem Is ellenezné, de más szempentekat is birálni kell. Kérdi, ml idézte elő, hogy a VásáiTcénztáT^f^éiSspolitsztlkus helyzeténél ftgva évenkint 6fo,PCO pengő tiszta nyereséget ért el, ennyi veszteséget szenvedett, ennyire immo­bil lett, hegy nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségének. " A KérCés az Is, hogy a Vásárpénztár tud-e garanciát nyújtani arra, hogy a^fő­város kezessége mellett felvett kölcsönt vissza tudja fizetni. A Vásárpénz­tár helyzetét, éa státusát nem ismeri senki. A Vásárpénztárnak olyan igazga­tósága van, amelyben bizottsági tag egy sem Vehet részt. Általában ismeret­len a Vásárpénztár mérlege, amelyet még ma sem terjesztettek be, a költség­vetési vita alatt sem volt szó részletesen a Váaárpéhztárról és az egész üzemi költségvetést 5 perc alatt tárgyalták le. Azt hiszi, hogy ilyen körül­mények között nagyon merész dolog ujabb kölesen felvételéről "beszélni. Az aut nómia szégy v enének tartja, hogy a belügyminiszternek kellett vizsgálatot el­rendelni az adonyi bérlet ügyében,a Vásárpénztár ügyeire vonatkozólag és hbgy nem maga intézte az autonómia. Az a baj, hogy nem szeretünk a kérdésekkel szembenézni és Így mindnt iparkodunk elkenni, iparkodunk minden kérdés felett napirendre térni. Nem helytálló Wolff Károlynak az a megjegyzése, hegy az adtnyi bérlet dolgában készített miniszteriális jelentés aem egyéb, mint egy számtanáéses okoskodása. Az adonyi oérletnél 3 millió pengőt veszített a Vá­sárpénztár, ami óriási összeg, s amely felett nem lehet napirendre térni, hanem konzekvenciáinak kellene lenni a dolognak. Csuper tanácsnok ellenez­te a bérletet, Folkusházy akarta. /Nagy zaj. Magyar Miklós: - Talán mégis meg lehet állapitarJ. a felelősséget. / Elhiszi, hegy a Vásárpénztárnál az uj rezsim sok hibát kiküszöböl, de amig a mérleget éo a Vásárpénztár egész r<A.~ tuációját nem ismerjük, nem lehet kölcsönről beszélni. Inditványt nyújt be, mondja ki a közgyűlés, hogy mivel a Vásárpénzoár mérlegét még mindig nem mutatta be, a törvényhatósági bizottság nincs abban a helyzetben ,hegy a Vá­sárpénztár helyzetét ismerje, ennélfogva a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy a Vásárpénztár 102^ évi mérlegét a hate3 bizottság utján 3é nap alatt mutassa be a közgyűlésnek és csak azután határozzanak a kölcsön felvétele dolgában. Glückstahl Samu beszélt ezután. Nem akarja véde­ni a Vásárpénztárt, nem is helyesli minden ténykedését, nem kivan Éberrel sem Lánggal vitába szállni, osztja megállapításaikat a súlyos közterhekről, a gazdasági nehézségekről, a legnagyobb takarékosság helyességéről, mindezek ellenére azonban. Vár helyeuel minden elővigyázatosságot, kénytelen megálla­pítani, hogy az előtte felszólalók hamis vágányra vitték a kérdést. E pilla­natban arról van szó, hegy a Vasárpénztárnál körülbelül 10 millió pengő van elhelyezves kisemtereknél és hogy azt a pénzt a vásárpénztár üzletviteléből kivonni nem lehet. Arról van szó, hegy a Vásárpénztárnál elhelyezett 16 mil­lió pengő fOleg közélelmezési célokat szolgál. /Eara w os Marcel: - Ez az alap­vető valótlanság./ Baracknak nincs igaza, replikáz Glückstahl, mert vitatha­tatlan ,hogy a pénzt közélelmezési hitelek nyújtására használták fel. Elis­meri, hegy a Vásárpénztár kötatt olyan üzleteket, amelyeket nem kellett^el­na, .lo az egész intézményt ezért halálra Ítélni nem lehet. AÍJ adonyi Irelrtet egyik napról a másikra likvidálni nem lehet. Ha két magfcállalat állana ^­szemben egymással és nem a város és egyik üzeme, szóba se kerülhetne, hogy méról-holnapra kivonjanak egy intézmény pénztárából 16 milliót. Ha pedig nem lehet kivonni, akkor csak két-.konzekvencia van: Vagy ott kell hagyni, vagy máshonnan kell szerfeni pénzt. Állapítsák meg, hegy a Vásárpénztár ügykörének lény v eges 3érelme éa fizetCképességének rovása nélkül elvonható-e ez a^tőke- s ha nem.ott kell hagyni a pénzt, *•„>> i mert nem vállalja a felelősségét . .. /Folyt,1r6>./

Next

/
Oldalképek
Tartalom