Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-26 [034]
MAGYAR OLSZHGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. tf /j ^O Tizenhetedik kiadás. Budapest, 1P3 0. március 26. XII. évfolyam.. 69. szám. TRETTINA JENŐ TARTOTT ELŐADÁST AZ ÉRTELMISÉG TÚLTERMELÉSÉNEK PROBLÉMÁJÁRÓL A MAGYAR HOLNAP TÁRSASÁG SZERDAESTI FOLYTATÓLAGOS ANKÉTJÉN, A Magyar Holnap Társaság a magyar középosztály aktuális problémáiról nyilvános ankétet rendez,amelynek keretében a szsrdaest.., második ülésen Trettina Jenő részvénytársasági titkár tartett élvezetes és szakszerű előadást: " Az értelmiség tu 1 termelés ének kérdéséről". Az előadóülésen mintegy kétszázan vettek részt,közöttük; Hunyady Ferenc gróf, v.b.t, t., Andor Endre dr. ny. államtitkár,Förster Aurél v. országgyűlési képviselő, Fodor Antal egyetemi, tanár és számosan mások. Az ankéten most is Früh wirth Mátyás kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő elnökölt, akinek rövid bevezetöbeszéde után T r e t t i n a Jenő előadó tartotta meg a kö zönség nagy érdeklődése közben a kitűzőt előadást. Az előadó az értelmiség túltermelésének általános jelentkezéséről beszélt és ezzel kapcsolatosan a kérdés magyar vonatkozásalt fejtegette Az értelmiség túltermelésének problémája főképpen Európa népszaporodásának gyors ütemére, a kereső koros ztá3.y ok eros megduzz adás ára és a női keresők nagyarányú térfoglalására, másrészről pedig Európa ipari hegemóniájának ide előtti megszűnésére vezethető vissza. Magyarországon ezeken az általános okokon kivül a Monarchia egységes gazdasági területének feldarabolása, a megszállott területekről visszaözöniö Intelligencia munkakereslete és a női keresők számának az európai arányokat mersze meghaladó növekedése su lyosbitja az elhelyezkedést kereső értelmiség helyzetét r Európa népesedése ugyanis az elmúlt százesztendő alatt 180 millióról 450 millióra emelkedett^ és másrészről tetemes arányokban emelkedett a kivándorlás is, amelynek iránya elsősorban Észak - és plél- Amerika. Ez az utóbbi körülmény nagyban be folyás olt a azt, hogy Európa hova-tovább elveszítette ipari fölényét az u„n.. Újvilággal szemben. Európában a háború utáni időben uj munkaalkalmak nem létesültek, viszont a nőknek a keresópályákra való özönlése a meglevő munka alkalmak nagyrészét is elvonja a gér.tiak elől,. Igaz_. - fejtegette érdekes gondolatmenetét az előadó, - ez a körülmény másrészt jó hatással is volt, mert nagyban hozzájárult egy egészséges női közvélemény kialakulásához* A nők különösen az u.n. szellemi ke°esőpályákon működnek feltűnően nagyszámmal, és ezeket a munkaterűleteket a férfiak rovására mindenütt a maguk javára hódítják meg. Az értelmiség munkalehetőségei szoros ifeszefüggésben állanak az általános gazdasági helyzettel^ Az előadó itt statisztikai adatokkal, grafikonos táblázatokkal iliusztrálta,hogy az értelmiség milyen arányokban oszlik meg az egyes foglalkozási ágazatok között ós nyomatékosan rámutatott arra a feltűnő körülményre, hogy az értelmi középosztály az Őstermeléssel, főként a mezőgazdálkodással összefüggő foglalkozási ágakat szinte ijesztő mértékben elhanyagolja, átengedi a fizikai munkaerőknek^ Az előadó sza^jha'jáz utánpótlás, a - .. szukkreszcencia elhelyezkedés! lehetőségejk, rendkívüli mértekben elapadtak, aminek oka nagyrészt a túldimenzionált főiskolai létszámban keresendő,. Ez a körülmény végső kifejléseben az értelmiség elproietsrializálódásához vezető Az értelmiség szociális standard-jenek zuhanásszerű tendenciáját, valamint a foitkelai képesitésbe fektetett hatalmas összegek inprodukcivitását frappáns adatokkal illusztrálta Tr.ttt.ina JenőoMagyarországon manapság mintegy 57 ezer szellemi munkás számára van hely; ezzel szemben a diplomagyártásban hihetetlen tulppodukció van , Ennek ellensúlyozására az a tendencia kezd ki alakulni, hogy az egyes értelmiségi foglalkozások gyakorlását rendkivül megnehezített, igen magas elméleti előképzettséghez kötik.- Az előadó ennek a túltermelésnek az elhárítására nem tartja célravezetőnek az úgynevezett prohibltiv eszközöket, helyteleníti a különböző kereseti ágakban már el helyezkedettek szociális védelmét, a kivülmaradtai: rovására, A protekcionizmus rendszere helyett a rátermettség szabad versenyét tartja a helyes szelektáló elvnek. Az értelmiség számszerű túltengése mellett sokkal súlyosabb veszedelem a minőségi szelekció lehetetlenné tevése, mert ez nemcsak a fiatalabb generációt demoralizálja, hanem az ország gazdasági es . közigazgatási vezetését is alacsonyabb színvonalra juttatja. Befejezésül A az előadó a szellemi munkások szociális helyzetéről, annak tarthatatlansá' gárol beszélt. ' J 41 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / Folytatása következik, /
