Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-22 [034]

MAGYAr uRSZAGOS TUDOSDTo Kézirat, Hetedik kiadás. f ]0 . — r — Budapest, 1930. március 22. n'y^ XII.. évfolyam 67. szám. MEZ ÖGAZDASÁG /AZ OMGE IGAZGATQVALASZTMANYI ÜLÉSE. F o 1 y t a t á s. 2./ get akarnak felvenni a kincstartói,mint eddig. Szigethy Fái azt hangoztatta, hogy a gazdák félnek az ujabb kötelező terhektől, J á r m y Menyhért dr. pedig a Szabolcs­vármegyei Gazdasági Egyesület nevében kijelentette, hegy eszükágában sem volt a felterjesztést Hadik János gróf ellen beállitanl, s ha ezt igy értelmezték, akkor bocsánatot kér. A gazdák attól ijedtek meg, hogy a biz­tositástól lesz függővé téve az előleg. Báró Kende Ttrdor szerint azért nem lehet általános a kötelező biztosit ás, mert vannak vidékek, ahol nagyon ritkán pusztit a jég. Esz ©an y i Jenő szerint nem aktuális a kérdés, mert ma nem történik egyéb, mint a Dohánytermelők Országos Szövetsége tanácskozásokat folytat arra vomatkoz öla^ , hegy a dohánybtztcs i­tási dijat lehetőleg le szállítsák, A dohánytermelés ugyanis nem lehet ki­téve az időjárás szeszélyeinek, viszont az sem lehetséges, hogy maga a biztositás is olyan csapást jelentsen, mint a jégverés. Szavai végen hálás köszönetet mondott Hadik János grófnak a dohánytermelők érdekében kifej­tett munkásságáért, majd Beliczey Géza indítványára áttették az ügyet a dohány termeié si tanácshoz. Fabricius Endre ezután a készülő erdőtörvényről tett jelentést. A jelenlegi erdőtörvény ötven évvel ezelőtt készült, mint mond­ta és a földmivelésügyi miniszter elérkezettnek látta az időt a törvény re­víziójára. Az uj törvény 336 paragrafusból áll, s megküldötték az érdekeltségekhez is véleménynyilvánításra. Alapvető hibája a tervezetnek, hogy az állam mindenhatóságát kirivó mértékben domboritja ki, ami ellen a gazdatársadalomnak tiltakoznia kell. Az OMGE teljes egeszé­ben magáévá teszi azt a módosító tervezetet, a melyet Hadik János gróf ve­zetése alatt az Országos Erdészeti Egyesület dolgozott ki. Hadik János gróf felszólalásában utalt arra, hogy óriá­si ellentetek voltak az eredeti tervezet e s az Erdészeti Egyesület fel­fogása között, amely állástfoglalt a magánvagyenba való túlzott beavat­kozás elje n. Nem teszem kritika tárgyává az eredeti javaslatot - mondta ­mert sikerült tizenegy napig tartó alapos tárgyalás után clyan javaslatot Kidolgozni, amelyről az illetékes tényezők kijelentették, hegy aszerint kívánják az eredeti tervezetet módosítani, s a közgyűlésen a földmivelés­ügyi minisztérium képviselői azt mondták, hogy az egyesület javaslata ér­telmében tesznek jelentést a f öldmivelé s agyi miniszternek. - Most csak egy speciális kérdésről akarok szólani, s ez az Alföld fásításának a kérdése. /Halljuk, halljuk./ Tudom, hogy takarékosság­ra van szükség, s a luxuskiadásokat és felesleges dolgokat már régen be kellett volna szüntetni, de vannak kiadások, anelyeket mellőzni nem le­het és nem is azabad, mert azok megvonása, az adóalanyok rovására megy és rontja a gazdasági helyzetet, ilyen kiadás volt például az Alföld fásítá­sára forditott összeg is. Annak idején Párádon tartett az Erdészeti Egye­sület gyűlést, amelyBn. az ország faellátasa került szoba, s megállapítot­ták, hogy annak egyetlen eszköze az Alföld befásitása lehet^ Nagy megnyug­vással vette tudomásul a közgyűlés, hogy ennek a teendőnek az ellátására a 929-30-iki költségvetésben megfelelő fedezetről gondoak cdtak,s most ér­tesültünk arról, hogy ez a tétel töröltetett. Azt hiszem országos érdek az, hogy a kopár területeket befásitsák, amelyre vonatkozólag étben az uj törvénytervezetben, amelyet az egyesület csinált, szintén v^rtént gon­doskodás, de olyan formában, hogy necsak a birtokos legyen megterhelve, mert néha akkora a költség, hogy a birtokos akár az egész birtokát odaad­hat ja.Itt vannak bizonyos állami feladatok is, amelyek elől kitérni nem le­het esnem szabad, Azért emlitem fel, hogy hozzun. határozatot az OMGE és hivja fel a kormány és a földmivelésügyi minisztérium figyelmét árrá." ,hogy / j erről a költségről gondoskodjék, mert ez nem luxuskiadás, hanem állami ér­L dek, amelyet mellőzni semmi körülmények között nem szabad. Tj Hadik János gróf, amikor többen köszönetet mondtak a !/ fáradságáért, elhárította magától az üdvözléseket azzal, hogy az Erdésze­lj ti Egyesület végezte a munka t^roszlánrés zé t, s a megegyezés sikere Ffeiffer Gyulának, a minisztérium erdészeti osztálya vezetőjének köszönhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom