Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-04 [033]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat Tizenötödik kiadás Fudapest, 1930. március 4, íi XII. évfolyam, 52.szám. ELŐADÁS ti MODERN FEDAGOGIH ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEIRŐL. elcrdást X Magyar Mérnök ó.-. Epiteszegylétben s 1 .• +i.r.s'l tartott -1. c t" Gyulai Aladár középiskolai tanár, nagyszámú és előkelő kö zcnség jelenlétében* " A modern pedagógia építészeti követelményeiről" . Az eloado abból indult ki, hegy ma az Iskolák szervezeti,tantervi és rendtartási reformjának korában a gyermekvédelem, a gyermekegészségügy is súlyos feladstok elé állítja a mfedern pedagógia munkását. Ezeknek a megnövek -dett es j 3l--ntosegben még mindig emelkedő követelményeknek az iskola csak ugy képes megfelelni, ha sokkal szerosabb és megértőbb viszonyba lép az iskola-tervez'övel, az iskolaorvossal és a közigazgatással. Előadásával két kérdésre akart felelni: milyen legyen a modern pedagógia által követelt újonnan epitendo iskola és hogyan alakuljon át az az iskolaépület, amely a modebajrl pedagógiai elvek megvalósításának fizikai akadályául szolgál. Egyöntetűségre, harmóniára volna szükség a súlyos kérdések eldöntésénél, amelynek még a szülök kivánságalval és mindefaek előtt az állam és a közügyek pénzügyi helyzetével kell számolni. Eleve Is le kell tehát Hondani minden túlzott irányzattól. Előadó ismerteti ezután a külföldi, különösen a német ós angol legújabb iskolatipust, a szabadlevegős iskolát, annak minden irányban jelentkező előnyeit. Kiemeli a hamburgi és a lipcsei tanítótestületek; iskolaepitesi akcióját, a tanügy1,egészségügyi, pénzügyi körök összefogását az iskcla-.pite szet kiváló képviselőivel . A raammut iskolák és a magasra húzott belterületi ;ikK iskola helyett a lápos,legfeljebb két emeletes,zöld-óvben lévő, vagy perifériás fekvésű iskolát propagálja. Figyelmeztet arra, hogy eleve programmszerüen meg kellene jelölni azokat a parkokat és városi forgatagon kivül eso helyeket,amelyekben a világváros jövő iskolai örülhetnek. A parkok jellegét, amint számos vetített képen bemutatta, a stílszerűen épitett iskolák nemhogy megrontják, hanem fokozzák az esztétikai hatást, - Nem az a funtos - mondja - hogy az iskola a tanuló lakásától két percnyire feküdjek, hanem hogy a gyermek szellemi fejlődése ne gátol ja meg fizikai fejlődését. Összehasonlítást tesz a regi iskolákból sapadtán,leverten,étvágytalanul hazak .rülo gyermek és a terraazokkal, nyilt csarnokokkal épült iskolaépületekből napbarnitottan, vidáman, megizmosodva hazatér^ tanuló között. A modern pedagógia szempontjai között ma nem az osztályterem foglalja el az első helyet, hanem a sajátos rendaltetésü, a szellemi es testi fejlődés harmóniáját biztositó berendezések, amelyeknek egyrésze a szociális gondoskodás részere van fenntartva, Foglalkozott az előadó a szellőztetés, a fűtés, a vilagitás pedagógiai vonatkozásaival is, kiemelve, hogy ujabb kutatások szerint .... a levegő fizikai tulajdonságainak /hőfok, légnyomás, es páratartalom/ nagyabb jelentősége van a tanulók figyelókepességére, mint a chemiai tulajdonságoknak / széndioxyd, szag./. Ezért nem tartja elegendőnek sem pedagógiai, sem egészségi okokból a hosszabb-rövidebb ideig tartó szellőztetést, hanem állandó légáramlást, jól szabályozható futószerkezetet,különösen az ujabban egyes helyeken meghonosodott padló át.,.elegitést tartja fontosnak. Utalt az előadó az ujabb iskolákban kipróbált zerkeaetü ajtó - és ablakrendszerre^ amelyek alkalmas... arra, hogy az iskola számos egészcégi hátrányának elejét vegyék. Azzal az óhajjal fejezte he szavalt, hogy az építesz, ervos, közigazgatási tényező és pedagógus fogjanak össse és állapítsák meg a modern magyar isko

1 aej. iteszet irányelveit, / .%/ Az előadást, melyet az ele&éó több mint száz vetített képpel illusztrált, a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. /MOT/B*