Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-14 [033]

MAGYAR CRSZAGOS TÜDOSITO. Kézirat, Hatodik kiadás. Budapest, 1930, március 14, / ^ XII. évfolyam, 61. szám.KEPZÖ MŰVÉSZET . A MŰCSARNOK TAVASZI TÁRLATÁNAK MEGNYITÁSA. A Műcsarnok 1930. évi magyar reprezentatív kiállításáty melyben 9 müvésztestület válogatott anyaga mutatja be a-magyar festészet, czobrásaat és építészet legújabb termelését,március 15.-én, déli 12 órakor nyitják meg a kormány, a főváros, a diplomáciai kar és a meghívott előkelőségek jelenlétében. A nagyközönség számára a k iállitás vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik meg és naponta 10-tcl délután 5-ig tekinthető meg. A tárlat illusztrált katalógusa a kiállitott műtárgyakból 40 alkotást mutat be

0 /MOT/B. A CSENIÖRS^GI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE; KERESNEK EGY CSALÓ ÁLO SENDORT. R ó t h János banai illetőségű ismeretlen foglalkozású férfi, Komárom'megye több községében számos csalást követett el és ismeretlen helyre szökött. R 5 t h János, aki magát nyugdíjas csendőrőrmesternek mondja és ezáltal bizalmat igyekszik maga iránt kelteni,^kisebbnagyobb összegekkel többeket megkárosított. A szélhámos, aki a csendőrség kötelékébe soha nem tartozott, 38 éves, 159 cm. magas, geaztenyabarna hajú és barna szemöldökű. Beszél magyarul és szerbül. Roth Jánost a csendőrség keresik Lehetséges, hogy nyugalmazott csércőrőrmesterként Igazolja magát, de az Igazolvány csak hamis lehet, /MOT/B. POLITIKA §§A Magyar Országos Tudósító jelenti: Az Egységespárt agrárblokkja R ub 1 n e k István elnökiésevel ma délelőtt értekezletet tartott a Képviselőházban, amelyen a svéd gyufakölcsön utolsé részletének felhasználása kérdésevei foglalkozott. A

z értekezleten, amelyen a párt tagjai nagy szambám vettek^ részt, W e k e r 1 e Sándor pénzügyminiszter volt jelen a kormány re sz érői. Marschall Ferenc ismertette az agrárblokknak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját. Utalt arra, hegy a mezőgazdaság példátlanul nehéz hitelhelyzete egyre súlyosabb szituációt teremt. Főleg a nem törlesztéses, tehát rövid lejáratú kölcsönök hatnak rendkivül bénítóan a gazdasági életre, részben a magas kamatozás miatt, részben pedig azért, mert az úgynevezett váltónyargalás teljesen bizonytalanná teszi a gazdaságok existenciáját .Amig 1926.előtt mindössze hatvankilencmilllő pengős bekebelezett nem törlesztéses kölcsönterhet mutatott ki a statisztika,ez a teher 192ft.év végéig ötszázkilencvenhatmillió pengőre emelkedett. Ez a helyzet az összes birtokkategóriákat érinti, de legsúlyosabban a kisbirtokokat, amelyekre az összes bekebelezett terheknek • 63.2^-a esik. A mezőgazdaság természetével és üzemi berendezkedésével kevésbbé összeférő rövidlejáratú kölcsönöknek ez az erős megduzzadása késztette a pénzügyminisztert arra, hogy kilátásba helyezze az ez év januárjában a svéd kölcsön harmadik részletének, mintegy hatvanmillió pengőnek""rövid-hosszu lejáratú" kölcsön alakjában való rendelkezésre bocsátását. Miután ezzel az eredeti elgondolással szemben ujabban más tervek kerültek nyilvánosságra, kérdi a pénzügyminisztert, mi késztette a kormányzatot arra, hogy a rendelkezésre álló összeget uj célok beállításával megossza. Az agrárblokk súlyt helyez arra, hogy ebben a rendkivül fontos kérdésben meghallgassák a mezőgazdasági érdekeltségeket, s olyan megoldási módot keressenek,amely parciális célok helyett a mezőgazdaság egyetemes érdekét szolgálja. Bármilyen megoxdás kerül előtérbe, biztosítani kell az egyenlő elbánást. W e k e r 1 e Sándor pénzügyminiszter köszönetet mondott azért /\ a meleg érdeklődésért.amelyet az agrárblokk tagjai tanúsítanak a kérdés Iránt U s amelyben nem kritikát lát, hanem a jogos aggodalem megnyilvánulását.Ma is azon az állásponton van ebben a kérdésben, amelyet a párt előtt már kiJ fejtetto Változatlanul az a terve, hegy a svéd kölcsön harmadik részletét f legalább százhúszra!Illő pengő exporthitellel kiegészíti, aminek felvételére alapos reménye van a kormánynak. Az így rendelkezésre álló összeget kivánja egyrészt a súlyos kamatozású függőkölesönttk konvertálására fordítani, /folytatása következik/