Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-13 [033]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ ^.2.törvényszéki kiadás. Q ZJ£T Budapest,193o. március 13. BRÓEY DÁNIEL SAJTÓPERÉBEN A KÚRIA HELYEENHAGYTA A T-BLA ÍTÉLETIT. Bródy ^ániel hirlapir^ az Újság cimü napilap 1928 évi április 5-iki számában "Csendélet a ^isegrádi-utcában" "immel egy névtelen levél adatai alapján cik ket irt, amelyben azt Irta, hogy rruokner Béla Visegrádi-utcai útszéli cs-r­dája állandóan tömve van orditozó és illetlenkedő emberekkel és a korcsmából már a kora esti órákban holtrészegen viszik el az asszonyok férjeiket„ A cik felhivta a hatóságok figyelmét ezekre a közrendet veszélyeztető állítólagos állapotokra. A cikknek foganatja lett,mert a korcsmáros ellen kihágás óimén eljárás is indult, amely azonban tisztázta a vendéglőst az njs^gcikkben fog­lalt vádakat illetőleg, Pruckner ^éla erre sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén büntető feljelentést tett a cikk szerzője ellen, akitől ezenkivül tíz­ezer pengő erkölcsi és ötezer pengő anyagi kártérítési összeg megfizetését követelte. A budapesti büntetőtcrvényszék, amely előtt a vádlott hirlapiró jóhiszeműségével védekezett, Fródy Dánielt mindössze becsületsértés vétségé­ben mondotta ki bűnösnek és ezért ötven pengő pénzbüntetésre Ítélte. A fő­magánvádl°t a kártérítésre vonatkozó követelésével polgári pörre utasította. A törvényszék nyomatékos enyhitő körülménynek vette a vádlott büntetlen el ő* életet, megbánását és azt, hogy a főtárgyaláson ünnepélyes formában elégté­telt szolgáltatott a főmagánvádlónak. A tábla rágalmazás vétségének fennforfs gását'állapította meg a vádlott terhére, akit ezért 2oo pengő pénzbüntetésre itélt. 3ulyosbit0 körülménynek vette a tábla a nagyfokú felületességet,amely lyel a vádlott hírlapíró a névtelen levél adatait minden utánjárás nélkül közzétette. A királyi kúria Oswald-tanácsa, amely előtt csupán a főmagánvád 1*5 jogi képviselője: Szőnyi István dr. ügyvéd jelent meg és fejtette ki álláspontját, - a vádlott védője részéről bejelentett semmiségi panaszt el­utasította és ezzel a tábla ítéletét jogerőre emelte. /MOT/ Tr y. HELYSZÍNI TÁRGYALÁS MCKTENUOVO HERCEG PE r ÉBEN A KINCSTÁR ELLEN. herceg Montenuovo Nándor németabonyl nagybirtokra valorizációs pert indított a királyi kincstár ellen azon az alapon, hogy a Sió szabályozásánál kisajá­tított nagyértékü ingatlanok értékét annakidején nem arany, hanem papirkoro­ban fizették ki, fcmöimtrh s igy százszázalékos valorizációnak van helye. A Sió szabályozási munkálatai még 1013-ban Indultak, s néhai Montenuovo Alfréd herceg, a felperes herceg édesapja tárgyalt a k^gaAátitáijoról ^ s as ellenérték mértékéről. A megállapodás szerint a parti t6ruIetboU/l549 négy­szögöl kiterjedést holdanként 12oo koronás megváltási áron a királyi kincs­tár, illetve a mérnöki hivatal rendelkezésére bocsátanak, mig a Sió mederből 4 kat.hold 128 négyszögölnyi területet katasztrális holdanként 4oo koro­náért vesz birtokba a mérnöki hivatal. Ezenfelül egyéb kártalanitási tó­telek is szerepeltek a szertódésben,amelyet az időközben elhalt Montenuovo Alfréd herceg jogutódjaként Montenuovo Nándor herceg 1022. szeptemberében irt alá. A megól•apodá3 szerint - mint a herceg keresete mondja - 56,602 aranykoronát kellett volna kézhezkapni, a kártalanitási kötelezettségnek a kincáár nem a kikötött időben, hanem 1923- júliusában teti eleget ó; akk:r nem arany, hanem papirkoronában fizetett, A pénzt azonban nem fogadták el, hanem birói letétbe helyezték. Ilyen előzmények után Indult a valorizációi-; per,amelyben a felperes herceg százszázalék erejéig kérni átértékelni a már kifizetett összeget. Az érdekes valorizációs perben Ragó József dr, törvényszéki biró több tárgyalás után mára tűzött ki folytatólagos tárgyalást, amikor már a szakértői bizonyítás kérdésében döntött. Ennek során három szakértő meghallgatását rendelte el abbai a kérdésben, milyen értéket képviseltek a kisajátítás idejében a fürgedi ingatlanok,-a szabályozás által a oióparti nmmmmöio birtokok értéke növekedett-e és még több a per eldöntésénél fontos kérdésben kel] a szakértőknek véleményt mondani. A törvényszék a felek ' f el3Z6 lalása után helyszíni tárgyalást rendelt el a fürgedi községhá­zán, ahol kihallgatják a tanukat és a három szakértővel együtt Ragó biró motorcsónaki-cai átmegy Siófokra s megtekintik a parti részeket. Ekkor tör­ténik a szakértők bevezetése, amelyet az ügy szakértől tanulmányozása követ. Ezek után lesz majd Budaps cten folytatólagos tárgyalás s esetleg Ítélet. /MOT/SY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom