Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-13 [033]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDCSITO Kézirat. Egységespárt 1. oldal. Budapest, 193C . március 13. _ ' F . D'

1 L I T I K A <?-55fr§ § A Magyar Országos Tudósító jelenti: A Keresztény Kisgazda-, Fcldmi vesés Pclgárl Tárt ma este értekezletet tartott/ amelyen ' a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök, M a y e r János föld* irtivelésügyi miniszter, Vass József népjóléti miniszter, W a 1 k o Lajos külügyminiszter, W e k e. r 1 e Sándor pénzügyminiszter és Z s 1 tv a y 'Tibor igazságö.gyminiszter jelentek meg. R u b I n e k István elnök bejelentette, hogy a párt márclus 20-án Kossuth halála napjának az évfordulójon a temetőben megkoszorúzza Kossuth-siremlékét. Az emlékbeszédet Csák Károly mondja. > Ezután Erdélyi Aladár foglalkozott a szesztermelés kérdésével, elsősorban a mezőgazdasági szeszgyárak szempontjából. Hangoztatta, hogy ma, mikor értékesítési válság vari a mezőgazdasági cikkek. ben- és harminoezerp burgonyának nem tudunk piacit találni, a szesztermelés átszervezésével kell megpróbálni a válság enyhítését és a burgonya iránti kereslet megélénkitését. Rámutotctt arra, hrgy a szesztermelésnek mai monopóliumszerű megorganizálásával elsősorban azt a célt akarták elérni, hogy o mezőgazdaságon segítsenek és hogy a szesztermelésből mezőgazdasági ipar legyen. Egész 1921-ig a mezőgazdasági szesztermelés bonifikáoiót élvezett, ami jogos is volt, mert a nagy tökével rendelkező ipari szeszgyárak többféle előnyt élveztek a termelésnél. A bonifikáció eltörlésével tehát iga-zságtalonság történt, annál is inkább, mert a mezőgazdasági szeszgyáraknál korlátozva van a napi termelés és e termelési szezon is fc vid. A szesztörvényeknek az volt a céljuk, hogy azqfc ipari szeszgyárak kontingensének a lassú visszafejlesztését lehetővé tegyék és a mezőgazdasági szeszgyártást erősítsék. Ezzel szemben a helyzet az,hogy az iptóri szeszgyárak a pótkcntingenseik révén ujabt előnyökhöz jutottak. Ezután, éles bírálat tárgyivá tette azt a tényt, hogy az Ipari szeszgyárak melaszt használnak a gyártás céljaira és ezt a nyersanyagot majdnem kizárólag külföldről hozzák.A hatalmas felhasználatlan burgonyakészletek mellett ezt nem volna szabad megengedni.A mezőgazdasági szeszgyártás összefügg az álla .takarmányozás és az állathizlalás problémájával is,.kü» lenesen a Nagyalföldön. Szóvátette ezután a szeszfőzdék kérdését ls és •hangoztatta, hogy a szeszfőző gazdákat különböző szabálytalanságokkal, zaklatják és elveszik a kedvüket a szeszfőzéstől. Ez oz oka, hogy a szesztermelés az utolsó hónapokban visszaesett,- Végül kérte a pénzügyminisztert, hogy állítsa vissza a mezőgazdaaági szeszgyárak bonifikáció ját,fejlessze vissza az idők folyamán oz ipari szeszgyárakot és g«ndoskodjék rola, hogy • a gazdák zaklatása megszűnjék, p^-a^K>-?o Csizmadia András a.legujabb szeszforgalmi rendeletk végrehajtása körül tapesztálhátA visszásságokat tette szóvá, hangoztatván,, hogy egyes hatósági közegek az italmérőket arra „korják rábírni, hogy a, gazdáktól no vásárolj ónok szeszt,.' i W e k e r 1 e 'Sándor pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hrgy e szabálytalanságokról nem volt tudomása és ezért a konkrét esetekre egyelőre nem Is tud érdemben választ adni. Gondoskodni fog azonban arról, hogy a rendeletek végrehajtása a rendeletben lefektetett intenciók szerint torvénjék. Rámutatott ezután, hogy a szesztörvényeknek eredeti célja oz volt, hogy a teljesen rendezetlen szeszfőzést szabályozzák, rendszeresítsék és ezáltal az állami bevételeket növeljék. Az ir>0B..évi törvény kimondta, hogy a szesztermelési mezőgazdasági iparág és hogy az ipari szeszgyártástól megváltással elvett kontingenst a mezögozdasági gyártás növelésére kell fordítani,' 1921-ben a szeszértékesités majdnem lehetetlenné vált,különösen a mezőgazdákra nézve.. A gyárak jobb megszerveze11ségüknél fogva a gazdasági válságnak jobban ellen tudtak állani, a mezőgazdák azonban ki voltak szolgáltatva a finomítást végző gyáraknak. • i A szesztörvény akkcri reformja nem hagyta figyelmen kivül a gazdák érdekeit.A mezőgazdasági szesz értékesítésébe bele akarta vinni azokat oz előnyöket,.amelyekkel^addig csak oz ipari szeszgyárak rendelkeztek. 1921-ben még senki sem remélte azt a fellendülést, amely azóta bekövetkezett a szesztermelés terén is. Akkor még az is kétséges volt, hogy a 24' .h("ó hektoliterben megállapított keret egyáltalán kitermelhető lesz-e. Az akkori szervezés teljes mértékben bevált, Altruista alapon-,, állami ellenőrzés mellett kényszertársulásos alapon szeszközpcntfct állitottak fel,amely a legszeren/folytatása kivetkezik/