Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-11 [033]

IAŰYAR ORSZÁGOS TÜDŐS ITO Kézirat. ^ ^. T i z e n n s gy e d i k kiad is • BBudapest, 1950. március 11. —* XII, évfolyam, 58. szám, F 0 V Á R 0 S /Ujabb é itkezések. Boly tat ás a 12-ik kiadásról./ Emíliának a VII., Özobor utcában és Dékán Járosnénak a X., Harmat ntcában ikerházakra, Halmi Sándornak az I., Fehírváry ut 71 szám alatt emeletes taxiüze .i épületre Ozizmadia és Varadinak a VII., Alsórákos! reteken ikerházra. Osaxádi házokra kaptak engedélyt: Lrsek József VJI., Telep utca 91. Torma János III Ürömhegy, Kvila Gyuláné III., Mátyáshegy, Matyók p.ter III' Filátori düJLő, Horváth János VII , Fürésk utca 12. és Vastiha Báfca I.. Kelenföld. Több toldalak építésére is'engedélyt adtak. /MOT/D. A GÉPEK SZERiPE A KÖZIGAZGATÁS' //y. RACIONALIZÁLÁSÁBAN, Nagykállói N a gy Dezső ny. miniszteri tanácsos nagyszomu és előkelő kfcönseg jelentléteben igen érdekes előadást tartott az Egységes Községi Polgári Párt Akademiaiutcai nagytermeben az adminisztráció mechanizálásáról. A hallgatóság soraiban ott voltak többek között: az Orszgos Takarékossági Bizottságból Gerlóczy Jenő ny,, államtitkár, dr. Ö r f f y Imre országgyűlési képviselő, S z a la y Jó sef ny. vasutigazg ató, a minoszterelnökseg képviseleteben T r á g e r Ernő min. tanácsos, a pénzügyminisztériumból dr. M a j 1 a t h Oszkár fc, államtitkár, J a k ab f f y Károly min. tanácsos Csi lléry Béla pénzügyágiazgató, a postak^cs^. ár részéről TJ j ,i György postai műszaki igazgató, az államvasutaktól dr. B o k s Aladár és G y e n o s Káxmán főfelügyelők, a székesfőváros rész éról 3 e "&> &> Béla főszámvevő is H o n f f y Lajos adóhivatali igazgató, totoábbá a társadalmi politikai,ipari és kereskedelmi elet számos ktünosege. Az előadást K o z m a Jenő elnök vezette be, majd Nagy Dezső felolvasása .1 so részében ismertette az adminisztratív tömegmunkák rendszereinek keletkezését és az adminisztrációban fellépő azon tömeg munkákat, amelyek mechanizálhatok pl. másolás a számolás, a könyvelés, adatcseportositás stb. Kzután im értette a mechanizálásra alkalmas készülékeket és gépeket a fejlöoés sorr-ndj ben, ugy, hogy az egész meohanizálási elmélettől és gyakorlatról áttekinthető képet nyújtott. Rámutatott arra is, hogy a különféle készülékek és géo ek miként vannak a tisztviselő segits^gere az adminsiztrációban a tömeg munkák gyors és pontos elvégzésénél. Kifejtette, hogy a mechanizálásnak nem az a célja, ;'/

A - amiért sokan kifogásolják - hogy a munkaalkalmakat kevestbitse, hanem, hogy a munkaképességet fokozza ós hogy olyan munkák legyenek á|tala elvégezhetők, amelyeket azelőtt emberi munkaerővel nem tudtak kellő időben feldolgceni.Érdekesen fejtegette a mehanlzált munkafolyamatok öszhangjának szükségességét, ami • máltai sok jelenlegi munka és dok idő válik megtakaríthat óva ugy a tisztviselő mint a felek részére.Érintette az üzemi statisztika fontosságát és ötletes megoldást javasolt a városi üzemek statisztikai koncentrációjára. Hasonló módon véli megoldhatónak az állami és nagyobb ipari csoportok üzemstatisztikai kérdésének megoldását in, kapcsolatban a mehanizálás céljára felállítandó speciális hivatalokkal vagy szervekkel.-Végül rámutatott arra, hrigy áhelyes mehanizálás folytán mennyire emelkedik az emberi imnkatel jes Itmény' es agy az adminsi ztráció teljesito képessége és hogy az adminisztráció réven a tisztviselők gydrsabban, pontosabban dolgozva sokkal több munkát tudnak majd elvegezni. Az e1 öadást mindvégig nagy tetszéssel fogadták. Ez volt az első alkalom, amikor az érdekes és közérdekű - ': v

. adminisztrációs problémát egy magyar mérnők es szakember szájábo^ kerek egészben, logikusan összefoglalva és minA deo vonatkozásban megvilágítva lehetett megismerni. Nagy miniszteri tanácsos h a racionalizálásról illetve mechanizülásról sorozatos felolvasást tart, y / amelynek következő előadása a jövő heten lesz. /MOT/D.