Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-11 [033]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDCSTTO. Kézirat. Hetedik kiadás. Fudapest, 1930. március 11. ^ ^ XII. évfolyam, 58. szám.p ö v Á R o a /A SZINÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. Folytat ás.3,/ Közvetlen '-z előadások előtt - prágai feliepések kritikái adhattak volna ©kot logf-ljebb az aggodalomra, de mégha a Prágában történtek indokolttá tették volna is a lemondás szükségességét, - a megkötött szerződés felbontása olyan anyagi következményivel járt volna, ami a szinház működését alapjaiban renditette volna meg. 0

o

kkal súlyosabb helyzetben volt a szinház, semhogy egymásnak ellentmondó hirek alapján ilyan lépésre határozhatta volna el magát. A jelentést az ügyosztály azzal fejezi be, hogy a színházat a köteles gondosság elmulasztásával vádolni nem lehet. Nem lehet azt mondani, hogy abszolút művészi kvalitások hijján lévő egyént vendégszerepeltetek, mert a művész indiszponáltságáról, vagy betegségéről lehet csak beszélni. Egy színigazgató felelőssége mindenkor fennáll közönségével szemben, mely ezt a fel3lő:;ségfevonást látogatásának megvonásával gyakorolj?., a közönség részéről azonban egyéb felelősségrevonást, - mondja a jelentés - legalábbis szokatlannaV tartunk,-hiszen minden uj ó>arab; uj fellépés kockázattal jár ugy a színházra, mint a szinházlátogat óra.Hatósági felalősségrevonás pedig csak hibáztatható, szerződéssel, vagy más jogszabállyal ellentétben álló cselekmény, vagy mulasztás esetében volna foganatosítható. Márpedig a jelen esetben ilyesmit megállapitani nem lehet. Az ügyosztályi jelentéshez I 1 o v sz k y János szólott elsőnek. A budapesti publikumot és a sajtót nem lehet rosszindulattal vádolni. Sajnos a magyar publikum elnézoÜBokszor a külföldi művészekkel, mint a hazrikkal szemben. Tény azonban, hogy a főváros közönségének kritikája mag^sfoku művészi Ízlésről tesz mindig tanúbizonyságot. A'Glli Ourci esetért felszólalók főleg az impresszáriókat teszi felelőssé. Először ugy volt, hogy csak hangversenyt rendeznek, később, mivel állitólag alkalmas hangversenytermet nem találtak, merült fel az a terv, hogy a Városi Színházban történjen a vendégfellépés. Az amsterdami impresTzárié 2200 dollárt kért a vendégszereplésért, ezzel szemben a budapesti impresszárió már 35CG dollár gázsit szabott meg, ' vagyis két este után $-500 dollárfc, vagyis kb.15.Cro pengőt tett zsebre, ' , Ezt azért a néhány levélért kapta, amit az amsterdami impresszárióval váltott. Az impresszárió az aranybáránynál- tekintette az ügyet és az aranygyapjút le is nyirta.Indítványt terjesztett be, hogy a magyar szinészek támogatása érdekében azt javasolja a tanácsnak, dolgozzon ki olyan szabályrendeletet,mely szerint minoen vendégszereplő művész honoráriumának bizonyos százalékát köteles legyen egy létesítendő alap számára beszolgáltatni, amelyet a főváros kezeljen -?zzal a rendeltetéssel, hogy abból a magyar színészetet támogassák és teheséges magyar színészeknek ösztönöijot adjanak. Ez a xxá beszolgáltatandó részesedés százalékos legyen,, 3CC0* pengőné*' • nagyobb honoráriumnál 40fO pengőig l(f/

3 legyen as: alap részesedése, 5000-6000 pengőig 2($, 6-800C pengőig 25$. G i r a r d 1 Tibor azt hangoztatta, hogy a prágai bukás után a színigazgatónak módjában lett volna a pesti fellépést lemondani. Megkímélhette volna magát és a publikumot attól a botránytói,rmeiy "beKö*etkezett, A fellépést f cr szirozták, sőt a harmadik fellépést is megakarták tartani,Indítványozza, hasson'oda a fov?ros, hogy berlini mintára nálunk is maximálják a sztáxt^gázsikat

c f s é o s y Miklós védelmébe vette a színházat, A színigazgató bűnösségét csak akkor lehetne megállapítani, ha rosszhiszeműséget látnánk, vagy a köteles körültekintést mulasztotta volna el, Kiss Menyhért nem látja azt a körültekintést, amellyel a szinház vezetőségének e fellépésnél el kellett volna járnia. Több nagy lap méga prágai vendégjáték előtt vezércikkben foglalkozott ezzel a fel* lefessél éi gazdasági oVőkb^l tiltakozott az amerikai énekművésznő horrib ilis dollárgázsija ellen. Galli Curcit rr ágában kifütyülték, ott még csúfef\ sabb volt a bukás, mint Budapesten, azután a száz százalékos bukás után a A* müv sznő Bukarestbe ment, de az ottani fellépés elmaradt, mórt a'bukaresti V szinház nagyobb körültekintéssel járt el mint n budaié sti Városi, Ekker r eljött ide az énekesnő, meg-.örtént az első fellépés, amely kinos botrányba • fult és csak a Kormányzó jelenléte akadályozta meg a még sulyesabt fejleményeket, /folytatása következik/