Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-10 [033]
MAgYAS ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. 3 .törvényszéki kiadás. / jL ~~ bBudapest, 1^3o . március lo. ELITÉLTEK EGY KOM: UN 13?A AGITÁTORT. Cserveni István napszámos ez év januárjában hétért egy óbudki kiskocsmába, ahol letelepedett egy olyan asztal mellé, ahol a közeli gyár munkásai^ idogaltak.Beszédbe elegyedett velük, ma]d politizálgatni kezdett, s eközben olyan kijelentéseket tett, hogy csak akKor volt jódolguk a munkás oknak, amikor kom-unizmus volt s ha a munkások a s a ját érdekeiket tartanák szén előtt,azon volnának, hogy mielőbb ismét érvényt szerezzenek a kommunista eszméknek. Az egyik munkás rendőrért sietett,aki Cserveni Istvánt: előállitotta a főkapitányságra,ahol izgatás büntette miatt megindító lak ellene az Rljárástj. letartóztatták s a büntetőtörvényszéken Kovács Miklós dr. törvényszéki biró tanácsa ma vonta felelősségre. - Nem érzem magam bűnösnek - védekezett Cserveni.- Soha életemben sem voltam kom-runista és azt sem tudom, hegy tulajdonkénen mi az a kom-unizmus. Igaz, hogy a diktatúra alatt vöröskatona voltam,de csak^ azért,mert k ülönben megvonták volna tőlem a kenyércédulát és a kis családo mat éhezésnek tettem volna ki. Több tanút hallgatott ki a biróság, akik arról tettek vallómét, hogy Cserveni a mrunm kocsmában a munkások előtt a kommunizmust «tiesőitet! e. Lindmayer Béla dr. k irályi ügyész vádbeszéde utána tör-^ vényszék bűnösnek mondta ki Cserveni Istvánt izgatás vétségében és ezért kéthénapi fogházbüntetésre itélte. Az itélet jogerős./M0 r / Sz ° ÉRDEKES TERV k BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS GYORSITÁ SÁRA. Az 0r3zé gos tígyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kör előadással kapcsolatos tár3asvacsorát rendeztek, amelyen Markos Olivér dr. királyi Ítélőtáblai biró, az n rszágos Ugyvédszcvetség volt alelnöke tartott előadást"Az ügyvédi szólásszabadság és a polgári perek gyorsitása" címmel. Az előadó foglalkozott a küszöbön álló perrendi novella aktuális kérdéseivel és különösen rámutatott a tervezetnek azokra az intézkedéseire, amelyek a perek előkészítését kívánják megrövidíteni és a felebbezési eljárást gyorsabba tenni. Az előadó a maga részéről ls aggályosnak találta, hogy a tervezet szerint a jövőben az előkészítő iratokban az ügyvédek ne adhassanak jogi fejtegetéseket és jogszabályokra ne hivatkozhassanak. Az előadó felvetette azt a gondolatot ls, hogy az alsófoku bíróságok tehermentesítése céljából a tényállás tisztázását és a kanukihallgatások foganatositását a per előkészitésévei kapc3c latosan, amerikai mintára, maguk az ügyvédek végezzék és az általiUc lefolytatott bizonyítás eredményét terjesszék a biróság elé. A tetszéssel fogadott előadást beható eszmecsere k"vette„ Kunoz Ödör. dr. egyetemi ny,r„ tanár rámutatott arra, hogy ma, amikor az anyagi jog kérdései nálunk még kodifikálatlanok, a peres felek jogi fejtegetései * egyelőre sem a periratokban, sem a perbeszédekben nem mellőzhetők, Meszlény Artúr dr., az OÜOz társelnöke aggályosnak mondotta a tervezetnek mindama rendelkezéseit,amelyek a polgári perrendtartásban érvényesülő közvetlenség elvét veszélyestetik. Beck Salamon dr. budapesti osztály-társelnök pedig gyakorlati példákkal világította meg, hogy a legutóbbi idők egyes kimagasló jogszabályait éppen az ügyvédek jogi munkája hozta létre. í Leopcld Elemér dr. igazgatótanácsi tag és Rakovszky Menyhért ir. kir. törvényszéki birí felszólalása után Fittler" Lezso dr. m.kir. udvari tanácsos, az OÜSz másodelnöke zárta be a vitát ./MOT/' " NEM NYUGSZOM MEG - MONDOTTA Á TÁBLAI ÍTÉLET KIHIRDETÉSE UTÁN A HÉTÉVI FEGYHÁZBÜNTETÉSRE ÍTÉLT FELESÉGGYILKOS VÁDLOTT, - TISZT-LETTEL KÉREM HALÁLRA ITLLTETÉSEMET! ,! Érdekes bűnügyet tárgyalt ma a budapesti Ítélőtábla Kállay-tanácsa. A tanács?? előtt Mészáros István ötvenliat éves tiszaszentimrei földmives állott vádlottként, akit a szolnoki törvényszék első fokon házastárson elkövetett szándékos emberölés büntette miatt ötévi fegyházbüntetésre itélt. Mészáros István hét esztendővel ezelőtt nősült, amikor őelesegül vette a nála jóval fiatalabb Salánki Juliannát. Az asszony magával vitte jómódú férje házába első házasságt°l származó fiát: Zabolai Bélát is, valamint édesanyját öz-» ve y Salánki Sándornét. Az újdonsült házasok eleinte jó viszonyban éltek egymással, később azonban az asszony egyre követelŐdzőbt lett és minden áron azt követelte,hogy férje irassa rá földjeit, A férfi vonakodott az asszony kérésének eleget tenni, mire Mészárosáé szabotálni kezdett, állandé an azt hangoztatta,hogy ingyen nem hajlandó dolgozni, elhanyagolta háztjp.rtá si dolgait és a házasfelek között hovatovább pokollá vált az élet. /Folyt. köv.>Ky.
