Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-01 [033]

MÁGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Tizennegyedik kiadás, . ^ ^ Budapest, 1930. március 1, jXII. évfolyam 50. szám, EGYHÁZI H I R E K A REFORMÁTUSOK ÉS *Z EV^LG^LIKUSOK BUDAPESTI FÖISTENTISZTELSTEI A KORMÁNYZÓ JUBILEUMÁN. A Kálvin-téri templomban Ravasz püspök, a Deák-téri templomban Geduly püs­pök méltatta a Kormányzó misszióját-- - Mindkét egyház küldöttségben is tisztelgett az államfő előtt. Minden protestáns egyházközségben hálaadó istentiszteletet tartottak ma, szombaton, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó országlásának tiz éves forduló ja kor 0 A budapesti református egyházközség f őistentis ztelete a Kál­vin-téri templomban volt. Itt megjelentek a többi kőzett: Darányi Kálmán dr. miniszterelnökségi, Petri Pál dr. és Tóth István dr. vallás- és közok­tatásügyi, ingyán Béla dr. és Szászy Béla dr. igazságügyi államtitkárok, - Dókus Ernő, a konvent világi elnöke, Balogh Jenő dr., Teleki József gróf tittvos tanácsosok, egyházkerületi főgondnokok, Benedek ZsA^jF dr. komrenti tanácsos, Némethy Károly d.r« titkos tanácsos, a budapesti ref.egyházköz­ség fógondnoka, pálóczi-Ozinke István püspök, az evangélikus egyetemes egyház képviseletében Szelényi Ala­dár dr. kormányfötanacs os, egyetemes világi főjegyző, a képviselőház részé­ről Puky Endre dr. alelnök, Fráter Jenő, Ráday Gedeon gróf, Teleki Tibrr gróf, Patay Tibor, Kun Béla, Szilágyi Lajos, Szabó Sándor, Barabás Samu, Dukai Takách Géza, viczián István és számos más képviselő, jalsoviczky Sándor felsőházi tag; a katonaság küldöttségét Zeidner Gusztáv tábornok, a székesfővárosét ^des Endre dr. és Némethy Béla dr. tanácsnokok, restvár­megyéét Erdélyi Lóránt dr, alispán vezette, s ott voltak a Tudományegyetem képviseleteben Tomcsányi Móric dr., a Műegyetem részéről Laky Dezső déká­nok, a budapesti teológia küldötteit Sebestyén Jenő dr. igazgató, a ren­dőrségét Puskás György rendőrfőtanácsos vezette, s jelenxvoltak még Ber­náth Géza dr. titkos tanácsos, a Kúria ny.másodelnöke, Dabasi Halász Lajos dr., a főügyészség elnöke, Bernát István dr v a Nemzeti Bank alelnöke, Csá­szár Viktor ny.rendkívüli követ, óriási hölgy-^közönség élén Ravasz Lász­lóné dr.-né és igen sokan mások? Ákom Lajos tanár orgonajátéka nyitotta meg az istentiszte­letet, negyedtizenegy órakor nagy papi kisérettel vonult be a szentszol­gálatot végző Ravasz László dr. dunamelléki pti$ ök; a szószékre ment, s felhívására a közönség a 90,zsoltár első versét énekelte. A püspök ezu­tán Zakariás próféta könyvének IV.resz 6.verse alapján beszélt* "...nem erővel, sem ha triómmal, hanem az én lelkemmel, ezt mf-ndja a Seregeknek Ura..." A püspök szónoklatában igy szólt: - A felolvasott igében benne van az egész keresztyénség, Krisztus királysága, a történelem és az örökkévalóság, tehát ez a mai nagy pillanat is... Az anyaszentegyház szegényen, üldöztetve,nagyobb erőt je­lentett ebben a világban, mint eddig a történelemnek összes nagy hatalma. Miután igaz ez az ige, azért van reményünk arra, hogy az igazság győzzön, a jóság ne legyen hiábavaló, ez az ige az örök emberi optimizmus, maga az evangélium, azt jelenti, hogy e /ilágot az kormánynzza, aki teremtet­te és a lélek által teremtette, lelke által kormányozza is. Ez igazságnak nincsen olyan nemzet, amely annyira példáját mutatná, mint a magyar, azt mondhatjuk, hogy a magyar nemzet tulajdonkeppen ábrázoló szemléltetése ennek az igazságnak: nem erővel, nem hatalommal, hanem aztén lelken által. Ez a nemzet az, amelyik nem bizakodhatik sem erőben, sem hatalomban, csak a lélekben. Megpróbálta egyszer másképp is, de elbukott, Most felebbez egy nagyobb igazsághoz: ,: .. .hanem az én lelkem által..." A - Nem szabad kezébe adni fiainak az ősök vérrózsás, tiszta l kardját, de van lelke ennek a nemzetnek, egy nagy magyar kijelentés <slé •> állítja ez a- 4 """-:q a nemzetet. A magyar nemzet körül minden I más nemzet erőre és hatalomra hi\ itkozik, ezzel igázták le, s kötötték ránk ezt a jármot. Ennek a ne cetnek azonban megmaradt az igazsága, élet­hez való juga: ennek a nemzetnek megmaradt a lelke. Ezt a tiz, vagy husz esztendőt késői történetírók ugy fogják megini, mint amelyben a nemzet egy eddig ismeretlen kérdés elé állott: eleg-e az élethez a lélek, az igazság? /folytatása következik/ ORSZÍGQSiFV&TáR

Next

/
Oldalképek
Tartalom