Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-24 [032]

V ' 1 J&HÍGFY AK ORSZÁGOS ilTDOS J.Td K e z i r a b •. //? Hus5;.negyedik kiadás ff •— 1— Budapest, 1930. február 24* Ztí* évfolyam, 45, szám, ta V ftB rt 03 u v A rí u o & / Ankét a vízmüvekről, F oiytatás !•/ A keresztgát építésével kapcsolatban a füi^muveiésugyi mixiiszteriun ugy tervezte, hogy a palotai punaágbol téli kiköt6 lesz. Ert-~s^<*gja3ma»zták az érdekeltségek, elsősorban a gróf Károlyi-fele ipartelepek is. A vízmüvek képviselője a két megoldás kezűi a kevésbé veszedelmeset, a keresztgátat nem ellenezhette.: 19£2-ben a főldmttvelésügyl minisztérium elrendelte a keresztgát megépítését és ezzel megkezdő'oött a punaág eliszaposodása . ftjs eliszaposodás cka egyrészt az volt, hogy a keresztgát nem épült olyan magasra, hogy áradások esetén is elég lenne, másrészt a gáton nem épültek meg az eredetileg tervezett átereszekE amelyeken a Dunaágba állandóan fris viz juthatott volna, fenn tartva a rendes cirkulációt« Előadása további során azzal foglalkozott az elöadc, hogy ezek után ni lenne a segítség, m°dja„ Megállapította, hogy amig a punaágban a mostani bomlási proeoesszus megmarad, addig a kutakba tiszta vizet nyerni nem lehet. A tisztításnak ugyan van többféle techni. ai lehetosőge,- erre vor? natkozoan különböző irányú kísérletek is folynak - lehet klórozássaa, vagy más ki-sapással a vizet mangán és vastartalmától megfosztani,legradikálisabb volna a legjobban szennyezett I2kict kikapcsolása, ez azonban lehetetlensége Lehe tétlen azért, mert nyáron nagy a vízfogyasztás, télen pedig sokkal kevesebb viz gyűlik, össze a kutakbanRadikális orvoslást ugy lehet elérni, ha az állam meghosszabbítja és felemeli a keresztgátat, elkészítteti az átereszeket, megépítteti a hosszirányú gátat, az úgynevezett -''párhuzam-müvet" > kikotorta t ja a palotai pui aág medret, egyszóval mielőbb elkészítteti az uj kikctömedencét, amivel a regi vizboség helyreáll. Kikotord :

. leven SZÓ, viszont szükségessé váli<c egy alkalmas szűrőberendezés, mélynek elkészítésé másfélmillió pengőbe kerül• Az előadás második részében Tau? ovj.ts Viktor az uj oudai vizmü terveit vázolta,. Ez ffbudán és a Szentendrei-sziget egy részén épülne meg,. **• Szenfeenderi szigeten a próbafúrások alkalmával találtak egy 5120 folyóméter partszakaszt, ahol 256 tcutat lehet fúrni, amelyek 85 teáier köbméter vizet tudnak majd szolgáltatni; Ezek a kutak 3 gépház, a "junemeJer alatt é itendc üzembiztos alagutak létesítése és a Táborhegyei tízezer köbméteres uj medence 26 millió pengőbe kerülne., xt megyeri telep biztonsagának fokozás áb célzó munkálatok" nz Új •• dunaalatti alagutak, az ikar csatár na alatt egy uj főgyüjtőp. sátor na épitése. összesen az uj budai és a megyeri vizmü összekötése, mintegy tízmillió pengőbe kerülnének, ugy. hogy egész beruházásra 56 milli° pengőre lesz szükség. B e c s e y Antal rek-sztette be az előadást, amelyet ezalkalcmmal vita nem követett az előrehaladó-tt idő miatt-. , / Az ankétet legközelebbiolytatják,amelyen Borvendég Ferenc tanácsét/£l nck ismerteti a kérdés pénz ügyi / gfrgyanekkor világltja meg pecsey Antal is a xr

l kérdést és lesznek a különbőz** ir-ányu felszólalás ck„A mai értekezleten a fő város részéről jelen voltak: Berezel Jenő dr»,Borvendég" 1 Ferenc, Liber Endre, és lamette Károly tanácsnokok; Szemethy Károly tisztifoügyesz„ Peutsch Lajos, az Elektromos Eüvek vezérigazgatója, Tuboly János h. vezérigazgató.. Sohőn Győző, a Gázmüvek h, v ez ér igazgat ója. Hoór-Templs Mér műegyetemi tanár, az elöljárói kar csaknem teljes számban T111 ánta. ny. tanácsnok, - és nagyszámú érdeklődő közönség. Hivatalos veit az értekezletre Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag'is , aki a Vízmüvek E itt íjár töúbözör interpelt Iáit a közgyűlésen. Az értekezlet után szokásos társasvacsora vett, melyen kétszázan / vettek veszt, /M OT/P e