Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-24 [032]

MAGYAR CBáJZÁÖQa TURCSIT0. Kézirat. jj ö?___ Huszadik kiadás Budapest, 1930. február 24 _ ^ XII, évfolyam, 45.szán. ANKÉT A VffiZMÜVEK ZAVARAIRÓL AZ r'GYSiGF.S KÖZSÉGI IOLGARI PARTBAN, Az Egységes KöíHe-Jbd^g,- Polgári Párt már hónapokkal ezelőtt erélyes akciót Indított a viasz olgáitatás. • ••. ellen ismétlődő panaszok megszüntetése érd ekében-B e c s e y ülítal vetette fel tötbizben a beavatkozás sürgős szükségességét; utalva a halogatás kockázatos következményeire. Ezzel az akcióval kapcsolatban hétfon este az Egységes Községi Polgári Párt Akadlmia-utcai helyiségében vitaest volt, amelyen F a u 1 0 V i t a Vi tor, a székesfővárosi vízmüvek vezérigazgatója ismertette szakeloa; as keretében a vizmüvek reorganizációjának lehetőségeit és a bajok forrását. Kozma Jenő nyitotta meg az ertekezletet s utalt a főváros egész közönségét közvetlenül érdeklő kérdés rendkívüli fontosságára és felkérte a Vizmüvek vezérigazgatóját, hogy ismerteste szakszerűen a szőnyegen lévő kér Paulevits Viktor először a budapesti vizmü mai berendezését ismertette és megállapító-ta, hogy a*- mienk egyike a legrégibb rendszerű vízmüveknek Európában* Majd a panaszokra tért át, 1924-ig teljesen kifogástalan volt a budapesti vizvezeték vize. Csak atvttpr vettek észre a vizben bizonyos zavarosodást, foszlányokat. A vizsgálatok nyomán megállapították a vizben a vasbaktériumokat. A budapesti vizmü vizében ezidószerint már nem is egy, hanem háromféle vasbaktérium tenyészik, Ezek a baktériumok a baktereelógusok megállapítása szerint az egészségre ártalmatlanok, de a vizi technikusok bizony ártalmasnak tartják cket,nemosak azért, mert befolyásolják a viz eIvezhetőségét, hanem azért, mert ártalmára vannak a csohalózatnak,rongálják és eltömik a vezetékeket. Ilyen dugulás nemcsak nálknk tapasztalható, hanem más városokban is, a 60-as években pl. Berlinben* Ott akkor a csővezetékek egyszerűen lezárták és öt ezreiékes kénsavoldattal öblítették; ami el is pusztitotta egyikre a baktériumokat. Hasonló az eset Eszak-Németcrszágban, ahol csaknem minden város vizében van vas és mangán. Mikor nálunk 1924-ben jelentkeztek a tünetek, ugyancsak erős öblítés sekkel kisérietezett a vizmüvek igazgat°sága és ezeket az öblítéseket folytatják ma is, de nem kielégitö az eredménye. Korábban a megyeri vizmü vizében csak nyomokban volt vas es mangán-. Előbb 1902-ben voltak a pesti vízszolgáltatásban nagyobb zavarok. Az öblítések az ónban a bajt magát nem szüntetik meg. A baj-,k előidéző .Icát koresve,kiderült, hogy a mlzmüvek föteleoén hárrmi kutcsepcrt vize erősen vasas és mangánra. Ez a mangán és vas szennyeződés egyes kutiban olyan nagyfokú,amelyhez hasonló eddig a szakirodalomban nem volt fellelhető.. Egy liter vízre 8 miligramm vas es mangán Ejsennyeződés esik. A vas és mangántartalom növekedését magyarázzék azzal is, hogy az egész Duna völgy elmangánosodásával állunk szemközt. A ba£ok közvetlen forrása az, hogy a palotai szigetnél a Dunaág teljesen eliszaposodott és a mély meder helyett ma már csaknem mindenütt iszapos hcmokzátonyok vannak. Megtörtént, hogy a resti Oldalról emiatt a szigetre, ahol a kutak vannak, száraz lábbal át lehetett menni. Ez a meder feltöltődés organikus anyagrkkal van tele, amely körülmény a vizet oxygénszegénnyé teszi, amely állapot viszont fokozza a viz fémcldó képességét, Igy kerül a talajból a sok vas és mangán a vizbe, Igy tenyésztődnek az emiitett baktériumok, történik a zavarosodás, A bajok közvetlen oka ezek szerint az eliszapvsodás, a panaszokat a zátrnyok okozzák, amelyek előidézője viszont, mint köztudomású, a palotai sziget északi csúcsánál épitett keresztgát, amelyet ' népiesen :í trianoni" gátnak mondanak. A Vizmüvek vezér igazgatója most elmondotta, hegy hrg;/an keletkezett ez a veszedelmes keresztgát: A földművelésügyi minisztérium már 1905-ben elkészítette a veszedelmesen záton;;osodó és sekélyesedő Budapest feletti Duna-szakasz szabályozási terveit. Az eredeti terv az volt, hogy a palotai szigettől végig egy hosszgát épül, egész az újpesti szigetig, amelynek megépülésével az egész palotai Dunaág víztelenné vált volna,, A Duna ág eliszaposodása, kisz áradása a Vizmüvek létét pusztitutta volna el* A gátépítés akkor elmaradt és 1920-ban hívott össze ismét egy ertekezletet a .földművelésügyi minisztérium, amelyre hivatalosak voltak a dunaparti érdekeltségek is, köztük a székesfőváros Vízmüvei - A .— fővárost azon az értekezletet Kaj?inger Mihály akkori vizmüigazgató képviselte. Az ankétéi. Szabó Nándor földművelésügyi miniszteri tanácsOf közölte, hogy vagy / hozzájárni a főváros a keresztgát megépítéséhez, vagy marad a másik terv^ amely rj a Punaág eliszaposodását jelenti. / Fulytatása következik, /