Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-19 [032]

MAGYAR OR SZAGOS TITOSITO. Kézirat, Sj, .••/) — - — Y J w 6 éldal

. Budapest, 193G. február 19. ' /A Beázkárt-ügy a közgyűlésen. Folytatás./ A közgyűlés a polgármester javaslatát ihagáévá teszi, majd B u z á t h János alpolgármester állott fol és elmondotta, hogy 1CS£ elején a törvényhatóság a tiaztvislőknek különbség nélkül ló %-os fizetésemelést szavazott meg. Ezt a fizetésemelést a belügyminiszter azonban az I»#III. fizetési osztályba tartozó főtisztViaelcknéí azzal a kikötéssel hagyta jóvá, ha a IC #-kak megfelelő Összeggel redukálják e főtisztviselők reprezentációd pótlékát. Az volt az eset, hogy a főtisztviselők tehát ahelyett, hogy magasabb fizetést kaptak volna, nem egy esetben kevesebbet kaptak mint azelőtt, M miniszteri rendelkezés révén. Mivel a pértek álláspontja az volt, br>gy a fizetésemelést azért szavazták meg, hogy a tisztviselők azt tényleg meg is kapják, arról veit szó, hogy vagy a reprezentációs kéltséget kell megváltoztatni, vagy az adót kell méltányosságból átvállalni. így történt a dolog. A közgyűlés az alpolgármesteri bejelentést tudomásul veszi, majd dr. G a á r Vilmos emelkedett szólásra, aki az Egy^séges Községi Polgári Párt nevében terjesztett elő réstíletesen megindokolt határozati javaslatot a baloldali indítvánnyal szemben. G a é r Vilmos vitázott Büchlerrel és Láng Lajossal, Helytelenítette Büehlernek azt a beéllitást, mintha mindazért, amiért a Beszkártnál^ történik a közgyűlés többsége felelős, és másrészt felelős a többség mirtezért, ami a tanácsban történik, mert a tanács ugy oSelekazik, ahogy a többség, Illetve a többségi pártok vezérei kívánják. Ez tévedés. Van egy' közgyűlési autojiómia, ahol elő van írva n törvényem hatáskör. Azokat az ügyeket, amik Ide tartoznak, a tanács és a bizottságok előterjesztik, és azokban ha ninc3 >ennök politkjtm, rendszerint egyhangú is á határozat és legtöbbször yértközi megállapodás létesül. Azokat az ügyeket, ami ket a tanács intéz rl, kétfelé kell osztani. A fővárosi törvény értelmében /187?/ a tanács egyrészt a közgyűlés végrehajtó közege, másrészt ugyanié törvény szerint sok ügyben a közgyűlés . nem intézkedik, hanem ezeket a tanács a maga hatáskörében intézi el. Az idők folyamán az 1872~es törvény meghatározásai a fejlődés és a szükségletek módosulása folytán ugy alakaltak, hogy aok közigazgatási, népjóléti, stb, kémesben a közgyűlés legfeljebb elhatároz^paranesot adott ki, például mikor megalakította a közlekedési üzemet, magához váltotta a villamostáraaságot, kimondotta a közgyűlés, hogy ezek Irányítása, vezetése, fentartása, az üzemek gazdaságossá tétele a tanács hatáskörébe tartozik es abba a közgyűlés nem szólhatott bele. Emlékszik rá, hogy 1912-16 között hányszor követelte a közgyűlés, hogy a tanács legyen köteles az üzemekről számadásokat előterjeszteni, de ezek a számadások közgyűlési határozatok ellenére a közgyűlés elé nem kerültek mindaddig, arcig a belügyminiszteri hatályosabb ellenőrzést törvénybe nem iktatták. Ezekben az üzemi számadásokban való gesztiéért nem vállalhat tehát a közgyűlésié egyik pártja nem felelősséget. Lassankint azonban a tanácsnak az eljárása a homályból mégis kikerült a világosságra azon számadások és költségvetések nyomán,amelyek a városi közvagyon* , közIgazgatási költségek? >, kiadások* x és bevételek*?t részletelt tartalmazták. Ekkor tisztába jöttönk azzal, hogy túlságos nagymérvű kiadások ia szerejelnek és e nagy kiadások jelentékeny része személyi kiadás, /ügy van./ Szóvá is tettük ugy a pénzügyi bizottságban, mint a közgyűlésen és már két évvel ezelőtt pártközi konferenola elé Is került ez az ügy és ott határozatba ment, hogy az üzemek személyzeti ellátását, díjazását, n-rugdijszabályzatát tartozik a tanács kidolgozni, *i közgyűlés elé terjeszteni, megvizsgálni,: hegy az egyes üzemi alkalmazottaknak van-e szerződési megállapodásuk, hogy azfkat la felülbírálhassa a törvényhatósági fizottság, A tanács azonban e tekintetben nem tett eleget kötelezettségének és tudomása szerint másfél év á";a fekszik era a szabályzat részben kidolgozna, részben kidolgozatlanul a városházán, anélkül, hogy közgyűlés elé hozták volna. Nem lehet tehát azt mondani.: ^ t hogy a polgári párt, a jobboldal felelős azért, mert a tanács ezeket nem végezte el. Mannák kérdések, amelyeket feltétlenül komoly elszántsággal éa elhatározással kell elintézni, de ezek mindazáltal nem arra valók, hfgy azekkal a közvéleményt felizgassuk. /Bródy Ernő: A tények izgatnak./ Saár Vilmos ezután azt fejtegette, hogy a már két évvel ezelőtt elhatározott és sürgetett intézkedések végrehajtása esetén nem lett volna szükség erre a nagy komplexumra, amely most a kö»gytilés előtt van éa nem « / AXJ&A>~urá fajult volna a dolog odáig, } . : /Folyt, köv"./