Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-17 [032]

Kézirat h "Jji iC/Uu.-*4©U4!fc I*UOX>UL* Budapest, 1930. február 17. ^ >

^ XII. évfolyam, 58.szám. / FÉIROVACZ GiULxi BESZÁMOLÓJÁN WOLFF KAROLY ,ERNSZT SÁNDOR ES HÜNYADY FERENC GROF ÜS BESZEDET MONDOTT. folytatásai/ A beszámoló után a zuglói asszonyok nevében W i h a r t ^erencné csokrot nyújtrtt át Petrcvácz Gyulának, majd gréf K u n y a d y Ferenc beszélt. - Azok, akik a leghangosabban tüntettek a városházán a főváros igazságáért, a parlamentben most odaálltak denunciálni. Nyíltan megmondom, a városházán is vannak bajok. Ott is fordulnak elő visszaélések, mert sajnos az egész magyar közvélemény meg van mérgezve* De ennek a . e •:•' r farrása nem a városházán van, ésjpieg volnék elégedje, ha mindenütt olyan volna az ellenőrzés és a rend, mint a városházán., - Engem nyilt választással a vidéken választottak ugyan meg,de hirdetem, hogy a titkos szavazással választott képviselő a nagy ur,mert az független és felelős egyszerre. Független felfelé és felelős lefelé. Híve vagyok a titkos szavazati jognak, és a keresztény nemzeti gondolatnak. - A hágai egyezmény^után uj ido kezdődik Magyarországon, Hágával nem foglalkozom és nem támadom azt, ami a keresü kényszerüség nyomás a alatt rá lett erőszakaivá ^agyamrsE ágra. Sem az adófizetők, sem az •ptánsok tekintetében nem fogom vádolni azt, amit csak megtenni, de ünnepelni nem lehet. A magyar állam visszanyerte pénzügyi szuverenitását és uj pénzt hozhat a kl.emrült gazdasági szervezetbe, Azonban e téren nagy óvattosságra van szükaóg és nincsen szükség olyan ' f

>% *>* •* r:. alkotásokra, amelyek nem a nép uzivébe, hanem az összes márirány1>&llLákba akarja nevét belévé sni. - A főváros lakosságának - fejezte be beszédét - a titkos választó jog nagy hatalma és önök jól éltek ezzel a hatalommal. Ernszt Sándor felvetette a kérdést, hogy miért kell politzálni. Arai tv or olyan ellenfelekkel állunk szemben, akik rágalmaznak és piszkolódnak akkor Is, alnlkor tudják, hegy rágalmaik nem igazak, Elárultak bennünket - mondotta - olyanok is, a"i*%et a miniszteri szénig, felvittünk, De hi'fea. A politika olyan, mint tigris az állatkertben. Amikor az ember kívülről nézi, alszik, de ha ré>a nem lenne, nem szeretnek vele találkozni. / ^erultség / Vájjon Welff Károly, Zichy^János, Hunyady Ferenc rá van szorulva arra, hogy politizáljon. Nincsen. És azért foglalkozik vele,mert a politika ma a leghatalmasabb es döntő csatatér. Többé nincs király, sajnos és sok hiányzik azokból a tényezőkből, amelyek a nemzet életére vigyáznak. Minden a poltitkában dől el. A politika dönti el, hogy ki fog a nemzet vagyonával trafikálni. A jövendő nemzedék nevelésétől függ, hogy mi lesz ezzel a nemzettel és az iskola mellett még a templom is függ a politikától. Hiszen a pápa panaszolta ép a napokban, hogy a régi pogány üldözések óta nem volt akkora keresztény.üldözés, mint napjainkban. / Éljenzés / Wftlff Károly azelőtt ezután az egybegyűltekhez. Könnyű a könynyet - mondotta - politika szolgálatába állítani. Most is folynak gyűlések, ahol mindent ígérnek, de nem szabad hinni a politikában azoknak, akik azokat azrelveket, amit hirdetnek, elsősorban nem önmagukon gyakorolják. A tul4ó táhrr azt hiszi, hogy a súlyos gazdasági helyzet alkalmas arra, hogy előretörjön. Én voltam az elsők között, aki rámutattam a baj kutforrására, arra, hogy a kormánynak nincs megfelelő gazdáéi jrograramja. Araerika a maga nagy tőkéjével felvonult Európa ellen és rabszolgájává akarja tenni a régi kontinenst. Nem is lelkesedek az olyan kölcsönökért, amelyet nyakra-főre fel akarnak venni. Az egész világ tele van bajjal. Anglia belső bajokkal küzd, Németország óriási erőfeszítéseket tesz, de nem^találják meg a kivezet? utat. A szovjet nem ál lamfrrna, amellyel diplíjmácial összeköttetésbe kell jutni, hanem fertő, amely veszélyezteti az í ) európai kultúrát. A szovjetet Anglia mint fogyasztó területet tekinti, a V

/ szovjet azonban nem fogyaszt, hanem namis dollárokkal fásat. Én mindig ellj Ítéltem azt a merényletet, amit a frankhamisítással követtünk el. Őrültség volt, amely csak ártott ennek a szegény nemzetnek. De micsoda sajtóhadjá' rat indult meg elkenünk. A szovjet hivatalosan gyártja az idegen pénz-*. » nemeket s Lengyelországban már nemftgad'ák el a' százd ,1 lárcs'kaL, le az / folytatása következik. / 0RSZÁGQ3 LEVÉLTÁR 9r