Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-18 [032]

MAGYAR ORSEAGCS TUDÓSÍTÓ K é z i' r a t . Tizenötödik kiadás - — *• m I mm .-. Budapest, 1^3$, február 18. fj

XI1, évf olyan, 10. szám. BAllACS MARCELL KEDDJáM ESTE EL&Al^ST TARTOTT A CCBDEN SZÖVETSÉGBEN A i-OUTl-A. LRKÖICSROL. A Magyar Cobden Szövetség rendszeresített előadássorozata keretében kedden este B a r a c s Marcali dr. országgyűlési képviselő, székesfővárosi törvényhet°ságl bizottsági tag, a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke tar tott nagy érdeklődéssel kisért, rendkivül szellemes és ötletes előadást, ezzel a cim^el :" Tractatus eti&co - politicus * • Az előadáson, . f f. V *> r * " •• * \m'*> ,•• * nagyszámú és előkelő közönség jelent meg,amelynek sorában egyebek közt ott voltak:Strauss István dr. Sándor Pál, Rassay Károly,Létay Ernő, crszággyülési képviselők,Fap József,az Ügyvédi Kamara elnöke, Madarassy-Beck Gyula báró elnökigazgató, Hahn Arnold ny. államtitkár, Szemethy Károly székesfővárosi tiszti főügyész, Roóz Rezső és Boross László dr. főszerkesztők, Kertes Emil,Várkonyi Kálmán, Láng Lajos székesfóvárosi törvényhatósági bizottsági tagok, Prey Kálmán, a Tőzsde alelnöke, Széli Jenő dr. vezérigazgató, Nagy Andor tőzsdotanácsos, Stern Samu, Magyar Fái, Schreyer Jakab, és számosan'mások, a politikai, közgazdasági és társadalmi közélet kitűnőségei közül. Az előadást Halas i-Fischer Ödön elnök bevezetőszavai nyitották meg,majd B a r a c s Marcell dr. tartotta meg értekezését. Filozófiai alapon fejtegette az erkölcs és a politika fcgalmat és a kettőnek egymáshoz való viszonyát. Ennek a relációnak a milyenségét és mértékét illetően a jogászok nem tudnak megállapodásra jutni, Csemegi Károly, a nagy büntetőjogász szerint például az önkény sikerét a politikában az elmélet kész megállapítani. Vavrik Béla, a Kúria egykori alelnSke annakidején, amikor Tisza I§tván a véderőjavaslatot erőszakkal megszavaztatta a képviselőházban, azt a nyilatkozatot tette, hogy : v ime, az erőszak is lehet a jog forrása." Maonlay, a kiváló angol történetfilozófus leménye szerint a gyakorlati politika gyakorta alkalmaz clyan módszereket is, amilyenekkel még egy jobb érzésű rabló sem élne. Általános az erre vonatkozó irodalomban az a felfogás, hogy a politikát az idrális értelemben vett erkölccsel nem lehet összeegyeztetni. Hebbs kategorikusan kijelenti,hogy a politikusnak hiába van meg a joga, ha jogát,illetve hatalmát nem tudja megfelelő eszközökkel érvényrejuttatni, vagy fenntartani. Már Cicero is arról irt, hogy az államot a szükségltpg feltétlenül megilleti. Voltaire ezt a tételt finomabban Így fejezi ki Egyetlen állam sem kívánhatja magának a legjobbat anélkül, hogy szomszédjának rosszat ne kívánjon." Verbőczy TripartItumában, amikor az állam önvédelmi jogáról értekezik, hasonló megállapításra jut. Az előadó ezután arra tért rá, hogy nemzetközi viszonylatban éppenséggel hiányzik a politikából a köznapi értelemben vett erkölcs. A háború a nemzetközi szerződéseket rendszerint nyomban hatályon kivül helyezi, a korábbi megállapodások semmivé válnak, a békeszerződések tulnyom°része valójában bétedlktátum,amikor az erősebb fél egyszerűen rákényszeríti akaratát a legyőzöttre. Erkölcsről a diplomáciában sem lehet beszélni. Barace Marcell dr. ezután belpolitikai vonatkozásaiban taglalta a kérdést. A belső államéletben korok szerint változik a felfogás a politikai erkölcsöt illetően. Görögország pl. Harmodiust és Aristogeitont szabadsághősökként ünnepelte Pisistratos meggyilkolásaért, viszont Róma Cassiust és Brutust már orgyilkosoknak deklarálta, amikor Július Césárt megölték, / Folytatása következik,/