Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2
1930-02-18 [032]
MAGYAR 0K3Z/.GCS TUDÓSÍTÓ r i z i r a t . ^ Kii ^^fJ^fJJ.JLiliil:-BŰto]T«ÍJ*^ö-^ el »^ 18 « XI1 * évfol ^ ram > 4C * 3zánu /A BTJDAJ5 i>T I K£R.iS KEDEIMI ES IF ARKAM-iRA TELJ-S uLESE. Folytatás C,/ G u n d e 1 Ká. dy ugyancsak ezt a parlamenti támadást tett szóvá, a szállódák ós a vendéglős ipar cs ok nevében. Hivatkozott arra, hogy a szóban lévó iparágak milyen áldozatokat hoznak az idegenforgalom fejlesztése érdekeben. Kiemelte, hogy amikor külföldön mind-n kiállítással hasonló tömegmozgalommal kapcs iolatosan a szállodai és vendéglői árakat emelik, - hivatkozott példának a lipcsei vásár alkalmával évenként foganatosított hasonló^ • áremelésekre - ugyan-atckor a magyar szállodások es vendéglősek kijelentették hogy az idei Szent Imre évben változatlanul hagyják áralkat. Ha Csik József képviselő komolyan akart volna foglalkozni az idegenforgalom ügy ével,módja lett volna megtekintetni a szállodások es vendéglősök nemzetközi a ervezzetenefc almanachját és megállapíthatta volna, hogy az azonos nivoju hrtelek és vendéglők árai mennyivel olcsóbbak nálunk mint A külföldön. "Egyébként Csik József képviselőnek módja volna segiteni az idegenforgalmi Iparok akci. jáfc az idegenforgalom fejlesz tés3 nek erdekében, ha támogatná §ket a vizűm eltörlése, a közterhek csökkentése, a szállodai üzemek áramszolgálatási dijának redukálása s a külföldi idegenforgalmi vállalatok letelepedése érdedében folytatott akcióikban. Szovátette aégül az Ibusa-Cook ügyet és ismertette azt a kivánság-listát, amelyet a letelepedési koncesszió elleneben a Cookkal szemben támasztottunk. Különösen két pontját emelte ki ennek a jegy zéknek, amelyek közül az egyik anyagi garanciát kér a Cocktc-, r^> jelenlegi idegenforgalmat évi lC$-kal növelni fogja, a másik pedig kötelezettség válla lást igényeí-;az Ibusz jövedelmei^ jövőben alatta maradnak az 1929-iki év jövedelmének. ' KV'te ezekben az ügyekben a kamara vezetőségének erélyes intervencióját. Belatlny Artúr válaszában ' • v *~ kijelentett© hogy Csik Józeef képviselő támadása oly alaptalan es rosszindulatú, hogy a kamara méltóságával ellenkeznék, hogy azt a pjnlémiéval járó megtiszteltetésben részesítse. Ez a támadás aláásása a magyar idegenforgalmi törekvéseknek, A magyar kereskedelem es szállodaipar ellen elkövetett hitelrontás és a gazdasági elet előkelő tényezőinek a meggyalázása. Javaslatára elhatározta a teljes ülés, hogy erről az álláspontjáról jegyzőkönyvi kivonatban értesíti a képviselőház elnöke segét. M ag y a r Bertalan a Magyar-Jugftszláv gazdasági, közeledés ügyét tette szóvá, Pemetrovtcs es Frarges jugoszláv mihi sztereknek az egyik magyar napilapban megjelent nyilatkozatai kapcsán. Ezekből a nyilatkozat okból kjjl erül, hogy az idő megérlelte a üét ország közötti szorosabb gazdasi gi kapcsalat ügyet. Javasolta^ogy ezt a kérdést a kamara vegye fel munkaprogrammjáfca^Smih/; Belatiny Artúr elnök annál is inkább megígért, mert Ausztria ker?sk edeimi szerződéseinek küszöbön álló revíziója során a magyar- és a jugoszláv »rdek* ( azonosság ezt a szorosabb kapc&Latot kívánatossá teszik. Bee s e y Antal a súlyos gazdaági helyzettel kapcsolatban arramutatott rá, hogy sem az állam, sem a főváros szükreszabott költségvetése nem engedi meg a munkaalkalmak gyarapítását, sőt bizbyos bürokratikus akadályok OEggátolják a termelést. Az elektrifikálás tekintetében a vezetékeket csak az utak mentén lehet felállitani_és két méterrel magasabbaknak kell lenni a póznáknak, mint a külföldön. S y egy helyszini szemlére 30-40 embert küld ki ugyanaz a hatóság. Az elnök Válasz ában ki jelentette, hogy az energia gazdasági törvény valószínűleg már az év folyamán tető alá kerül, * , 3 és a kamari^sürgetni fogja, hogy párhuzamosan elkészüljön a toégrehaitasi utasitás 4s. Kec skeméty Mihály köszönetet mondott a kamara vezetóségének azért a t evékenységéert, amit a gyümölcsexport fejlesztése érdekeben kifejtett. Wl ezer Károly dr.-nak a fővárosi kenyérgyár megszüntetése érdekében tett előterjesztése kapcsán E b e r Antal kamarai taghosszab beszédben számolt be arról a tevékenységről, amit a kamarai üzemi bizottság kenyérgyár rau.íodeserie k megvizsgálása körül kifejtette A keftéfrrgyárat annak idején azért alapítottak, hogy árnivelláló tevekenysget fejtsenlki és tokéletas>. bersndezesevel példát mutasson. A technika haladása következtében az utóbbi sze repere nincsen szükség, az árnivellálás pedig ugy fest a gyakorlatban, hogy a felbarna es a barna kenyér. 2-4 fillérrel drágább kilónkónt mint a pékeknél. / -'Folvtat s a kö^e^ez jk * ' hm ORSZÁGOS LEVÉLTÁR • .™
