Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2
1930-02-28 [032]
• MAGYAR ORS..GGS TUDÓS IPO. Kézirat, x Hatodik kiadás. Budapest, 1930. február 28. \ XII. évfolyam, 49. szám.B I R 1 K , I A KORMÁNYZÓ JUBILEUMA ALKALL1AB -L a m, kir . honvédség protestáns tisztikara számára március 1-én 10 ór kor a magyar reformátusok egyetemes konventlének zsinati terméken/VII. A.bonyi-utca 21./ ünnepi Istentiszteletet tartanak. Március 2.-án, vasárnaj délután 6 órak~r a Koronaőrségi palota álsztermében vallásos estélyt rendeznek a honvédség protestáns tisztikara és a tisztek családtagjai szamára ,/ MOT/B > ~r '-' ....... -, „ —>< >•>-, T \ •- — l 4- * P 0 7 A R a S /'A POLGÁRMESTER FELEVI JELENTÉSE. F o 1 y t a t á s ,2./ Az építkezés előmozdítása céljából különböző intézkedéseket tett a főváros. Kiterjesztette a csatlakozó udvarral való beépítési >> s v< módot .a fővárosnak olyan területeire is, amelyen az eddig nem volt érvényben. Módot kívánt adni a főváros a kis tőkévelrendelkező lakosságnak is az épitkezésre, ezért a fővárosi közmunkák tanácsénak az építésügyi szabályzat olyképpen való módosítását javasolta, hogy a telkeknek nemcsak a legkisebb területi mértékét, hanem a telek szélességének és mélységének legkisebb méretét is állapítsa meg. Ezáltal ugyanis módot óhajtott nyújtani a főváros arra, hogy a telkeket még az eddiginél i3 kisebb területekre oszthassák fel anélkül, hogy ez a felosztás a városkép, valamint az a véiros egész jeges fejlődésének rováséra menne. Ezen javaslatra a "•özmun'ratanács az épitési szabályzat idevonatkozó rendelkezését nemrégiben módosította is, 1929.év őszén a mezőgazdasági és konyhakerti megművelés céljára szolgáló 402 magyar hold kiterjedésű terület haszonbérbe adása iránt nyilvános versenytárgyalást hirdetett a főváros. 44 magyar hold kiterjedésű birtokrészre nem jelentkezett bérlő, A bérbeadott területek után az eddigi 89 pengő magyar holdanklntl átlag bérrel szemben csak évi 73 pengő átlagot ért el a főváros. Az életnehézségek miatt hangoztatott általános panaszok között igen sok vonatkozott a közéi:lmezési nehézségedre is. Kétségtelen, hogy ez sok tekintetben indokolt volt, megállapítható azonban, hogy ezeket a panaszokat, tulajdonképpen nem az élelmiszer árak miatt emelték,háaBEn számos cikk olcsóbbodott, hanem onnan származott, hogy a lakosság igen tekintélyes száma csak nagyon nehezen tudta megss erezni a legelemibb élelmiszükségletét is kedvezőtlen kereseti viszonyai, részint a teljes munkanélküliség és a dolgozóknál is a keresetnek jóval a létminimum alá tör* tént csökkenése folytén. Ebben a súlyos gazdasági helyzetben tehát a főváros széles rétegeinek közélelmezési állapotai nagyon kedvezőtlenül alakultak. A fővárosnak e& a nyomasztó helyzetét részben enyhíthetné a környező államokkal a normális gazdasági forgalom lehetővé tétele és e célból a környező országokkal megfelelő szerződések létesitése. Ez annál sürgősebb szükség, mprt a milliós főváros ipara és keresVedelme ma csak a legnehezebb vámgátak éz mindenféle egyéb rendészeti akadályokon keresztül tud környékbeli országokat felkeresni., sőt sokszor' ilyenek árán sem képes megtalálni a maga természetes fogyasztópiacát, A polgármester ennélfogva javasolja a közigazgatási bizottságnak, kérje fel a kormányt, hogy a környző államokkal a normális gazdasági forgalom helyreállítása érdekében a megfelelő tárgyalásokat minél előbb tegye meg„ ( Sürgős és halaszthatatlan államérdek ez azért is, mert az r általános gazdasági és közéi"lmezési helyzetnek mai nyomasztó súlya a főváros lakossága körében a közrendnek és a köznyugalomnak biztosítását megnehezíti,, /folytatása következik/
