Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-27 [032]

LAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. -Tizenegyedik k i * <^á s y:­Budapest, 1030. február 27, XII. évfolyam, 28. szám. /A BAL NE OL CG IAI EGYESÜLET ÜLÉSE . Folytatás ,:/ A legújabb információk szerint Ausztria, N~metprszág és Olaszor­szág, valamint Luxemburg utasforgalmában nem kefck többé vizumot váltani.^ S t é g e r Tibor az utak portalanítását sürgette és örömmel vette tudomá­sul, hogy motoros csendörök ellenőrzik nyártól kezdve az országúti forgalmi F e 1 b e r Lipót az ásványvizeink közgazdasági jelentőségéről szó­lott előadásában. Ként irányban kell ásványvíz kereskedelmünket kiépíteni o belfágyasztás fokozása és a keserűvíz export fejlesztése által. Mentesí­teni'-!: kell a fogyasztási adok és a kövezet vám alól a belfogyasztást, ne g keil szüntetnünk a vagonszállitásoknál a csomagolészalma fuvardiját, továb­bá azt a rendszert, hogy a kávéházakban és vendéglőkben 10 óra után 10%­éx luxusadót kell fizetni. A keserüviz export 1929-ben már 452 vagont ért el, és külkereskedelmi mérlegünk aktiv q.ldalát két millió pengővel gyarapí­totta.ez az export azonban kétezer vagonra volna fejleszthető, ha a palaok ára a német és lengyel karte/lenkivüll gyárak árnivójára volna mérsékelhe­tő. A régi keserüviz piacok visszaszerzése érdekében erőteljes propagandá­ra van azonban szükség, fejeate be előadásét Felber Lipót, amelyhez első­nek Fehér László ny. államtitkár az OMEE képviselője szólott Isozzá s fejtegette annak fontosságát, mert hisz mindaz amit Felber előadott a kül­kereskedelmi mérleg javítását szolgálja. Kádár László Levente minisz­teri tanácsos közölte, hogy a fürdőtörvény tárgyalásánál a közéig! adók el­tiltása azért maradt ki az ásványvizekre vonatkozóan, mert a pénzügyminisz­ter rendeleti uton háritja el a terheket. Szabó Sándor a palack drága­ságra utal, amely hihetetlenül megdrágítja az exportot. Az egyes javaslatok elfogadása után dr. V á m o s s y Zoltán a késő délutáni órákban zárta be az ülést. /Mór/0. HÍREK. ..--ELOADAS SZOVJETOROSZORSZAGROLT A Magyar Külügyi Társaság által rend zett az európai államokat ismertetető előadássorozat kapcsán csütörtökön este B o n k á 1 ó 3ándor dr. ny* egyetemi tanár tartott előadást Szovjet Orosz­országról. Szovjetoroszország - mint az előadó fejtegette hivatalos né­ven: A Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége. Jelenleg az orosz, ukrán., fehérorosz, transkaukázusi, üzbék, türkmén és a tádzsik tanácsköztársaságok tartoznak ehez a szövetséghez. A Szovjetoroszország hivatalos neve tulajdon ké en csak a külföld megtévesztésére az olgál. A valóságban csak egy egysé­ges állam van s a cári Oroszország testéből kihasitott ugyneveztt köztár­saságok esak kisebb nagyobb autonómiával felruházott területek, amelyek nem rendelkeznek szuverén joggal. A tanácdceztársaság elnevezés sem fedi a lé­nyeget, mert nem a taná^s^k, hanem a kommunista párt kormányozza az orszá­got. A bolsevizmus az orosz szociáliSztikus elmélete^ és a német tudományos szocializmus keveréke és annak gyakorlati alkalmazása. Az előadás további során arról beszélt Bonkáló progesseor, hogy 3 mai Oroszországban a 1 ogikai és a szociális maximálizmus jellemző.tényező. Az elmeletet ad absurdum viszi tek.ntet nélkül arra, hogy"ellenkezik-e az élet tényeivel es törvényeivel. Ezért csak erőszakkal tartható fenn ez az ura­lom. # * Apostolai a tiszta koúimunizmusnak egy elméleti ideál megvalósításán törokszenek s a megvalósíthatatlan elmélet a |ogikai formula fanatikusai lévén^szemrebbenés nélkül küldik az ártatlanok ezreit a halálba. A kormány­zás fő elvei: a terror és diktatúra. A személyes szabadság, a törvényelotti egyenlőség, a jog uralma itt ismeretlen fogalmak. A tizenhárom évi Ttlom a­latt az elméleti szoci lizmus a kommunisták semmitsem tudtak megvalósítani, csak az erkölcsi es az anyagi rombolást idézték elő. A bolsevizmus eddigi uralma alatt harcis korszakot különböztethetünk meg; az elsó a harcias, vagy katonai kommunizmus 1917-tol 1921-ig, amelynek pusztulás és éhinség volt az eredménye. A második korszak a nép kora 1921­töl 1927 végéig, amikor részben helyreállított -de a magántulajdont és a szabad kereskedelmet, mire az ország fejlődni kezdett. A harmadik kor 1927 végétől kezdődően az ujabb kísérletek korát jelenti, amikor részletes programm alap­ján öt év alatt akarják a szociális termelést megvalősitani. /Folytatása következik:/ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom