Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2
1930-02-26 [032]
_ Tisenke'ttedik Kézirat. é? '£0 W i k. i a d á s Budapest, 1930. február 26. ' " X1T. évfolyam, 47. szám. RAKOVSZKY IVÁN.A KCZMTJNKATANÁOS ELNÖKE SZERDÁN ESTE ELŐADÁST TARTOTT "A TEREK JELENTöSEGERÖL"A SZEGEÉNYI SZÖVETSÉGBEN. Az Országos Széchenyi Szövetség" A nagyvárosok problémái" cimmel előadássorozatot rendez, amelynek keretében tiz előadás fogja megvilágítani a nagyvárosok fejlesztésének lehetőségeim és áltálában azokat az elképzeléseket, amelyek alkalmasak a világváresi lendülettel fejlődő magyar főváros problémáinak megoldását előrevinni. Az előadássorozat megnyitó értekezését a Szövetség felkérésére Rakovszky Iván, ny. belügyminiszter, a Közmunkatanács elnöke tartotta meg, aki szerdán este:" A terek jelentősége a nagyváresík építészetében" cimmel tartott rendkivül érdekes és tartalmas felolvasást. Rakovszky Iván előadására megtelt az Országos Széchenyi Szövstség helyiségének nagy előadóterme, elo, i kelő és szakértő közönséggel, amelynek STsioan megjelent többek között : Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, Sehandl fcároly, az Országos Központi Hitelszövetkezet/Slnökigazgatőja , Lamette Károly,székesfővárosi faanáosnok, Keitész K.Róbert kultusz államtitkár, Ozatalay Kálmán, a Közmunkatanács alelnöke, Lengyel Zoltán v. országgyűlési képpiselo, Hültl Dezső műegyetemi tanár,Király Kálmán székesfővárosi műszaki főtanácsos,Török Zsigmond dr. néjpjóléti miniszteri osztálytanácsos, Zubriczky József és Legeza pál miniszteri tanácsosok, Acsay László, az Országos Széchenyi Szövetség elnöke és számosan mások. Az előadást V a 1 k ó László dr. szövetségi alelnök megnyltószavai vezei ték be, majd Rak o v s z k y Iván dr, tartotta meg nagyvonalú és szines előadása 1 , amelyet* számos jólsikerült vetített kép tett váltezatossá. Az előadó bevezetőül a városi közterek különböző kategóriáival foglalkozott és rámutatott arra, hogy a nagyközönség általában adottságnak tekinti a várisi tereket, és azok igazi céljával nincsen tisztában. A városrendezőnek az§nban tudnia kell, hogy különböző rendeltetésű terek varnak, amelyeket mind másképpen és másképpen kell elhelyezni, illetve berendezni. Az előad* a könnyebb átteklntheté3 végett négyféle váras! teret különböztet meg , ezek : a fórum, a piac, a forgalmi tér és a sétatér. Fórum alatt nemcsak az ókori városok középületektől övezett klasszi.us tereit kell érteni, fórum a müdern városokban is van™ Ide számit minden olyan tér, amelyeken a közönség időnkint össze szokott gyülekezni, felvonulások 1 ünnepségek alkalmával, vagy g akran csak azért, hogy egymással találkozzék és gondolatait kicserélje. Fórum veit a középkori városik városháztere, forumok, a templtmok előtti térségek, amelyeken násznép vonult fel, precessziók gyülekeznek és fórteok azek az utcák, ós terek is, amelyeken a nagyközönség egymással találkozik ós amelyeket rendesen korzónak szokás nevezni. Az ilyen fórum-jellegű teredre a városrendezőnek kü lönös figyelemmel kell lennie, helyet kell hagyni a közönségnek, ahel felvonulhat, gyülekezést tarthat, találkozhatlk. Ha a városrendező a tér fórum-Jeli egét nem veszi észre és azt nem ennek megfelelően rendezi, a közigények hátrányára cselekszik. Rakovszky Iván dr. ezután a piacterek fejlődésének történetét ismertette a primitív fejlődés legelső korszakától kezdve egészen a mai Idők modern,fedett vásár-tereiig. Mint külön érdekességet emiitette meg a magyar városok hárem* 3Zögalaku piactereit és részletesen elmagyarázta azok történeti kifejlődését.Érdekes képekben mutatta be a székesfővárosi legújabb fedett-vásárok berendezését, amelyeknél a törekvés az, hügy a piac mindenütt ilyen fedett, modern hajlékot kapjcb es az ütött-kopott- piszkos árusítóbódék eltűnjenek. A forgalmi tereket maga a közlekedés hozta létre, amikor a városok fejlődésben egy-egy fontos gócponton, vagy utcakereszteződésnél maga a forgalon metszette le a sarkok szögleteit. Később azután a városrendező már tudatosan teremtett tágasságot wtt, ahol különböző forgalmi venalak találkoztak. 3ok3zftr követtek el hibát ügy, hogy a forgalmi térnek az élet-követelte szabálytalanságait egymesre szabták és ezzel a forgalmat megbénították. A, mai-'ker forgalmi tereit járda-szigetekkel és a különböző forgalmi, irányok részére ki^kihagyStt szabályes uttestekkel rendezik be. Fóliaképpen mutatta be a Közmunkatanács elnöke, hrgy az Apponyi -teret miképpen lehetne a forgalomnak megfeleljen átrendezni. A legújabb kor forgalmi tereihez tartoznak a jármüvek várakozóhelyei, Külfoid^n mindenütt hatalmas tereket hagytak meg erre a célra és igy gondoskodtak az autók parkezásáról. A mi belvárosunk ebből a szempontból szánalmasan sagény é w s rövid időn belül csak nagy költséggel lehet majd megcldani ezt á problémát,akár uj terecskék kisajátításával, akár földalatti várakozóhelyek létesítésével. /Folytatása következik/
