Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-17 [032]

Kézirat Huszadik kiadás Budapest, 1930, február 17. V ^ XH« évfolyam, 39. szám. A VRf SRENPLZESI ÉRTEKEZLET HARMADIK NAPJA, Hétfon este tartotta harmadik ülését a Mérnökegylet székházában a városrendezési értekezlet. M ü 1 1 e r Pál épités ztanár, a Vár- problémáit fejtegette. Legfontosabb feladatnak a XVIII,, századból ittmaradt állapot lehető konzerválását jelölte meg. N á s z a y Károly azt javasolta, hogy a vár mint kultur és pedagó glai érték, mint a főváros .élő múzeuma tartassák fent s fejl~3Ztessék ki, továbbá/intézményesen akadályoztassák meg a vár elmodernlzálása. Erre vonatkoz: részletes elaborátumot terjeszt elő, melyet L e h o t z k y György-el együtt készített* Lehotzky a Bécslkapu felépítését és a Halászbástya folytatását is szükségesnek tartja és idegenforgalmi szempontból a történelmi szempontból nevezetes helyek megjelölését tartja szükságesneko -Wittenbart Győző a pályaudvarok kihelyezését csak a jelenlegi személypályaudvarok felvételi épületei mögött tartja lehetségesnek, szükségesnek mondotta viszont a Délivasut kiszélesítését és egy negyedik pályaudvar létesítését a Fővámház mögötti Dunaparton, miért is a tervbevett Boráros-téri hid ennek a figyelembevételével volna létesítendő, Dr, M éhe s Emil a gyorsvasút megépítését a mai pénzviszonyok mellett nem tartja időszerűnek. Ehelyett egyelőre a Beszkárt és az autóbuszüzem teljesítőképességének minden eszközzel való fokozását tartja szükségesnek. Wex chinger Károly épitész-tanár a Budapestről kivezető országutak helytelen vezetését kifogásolta. Rámutatott a Budafok-Nagytétény-i főútvonalinak lehetetlenül szük voltár?., ahol a Balaton felé irányuló megnevekedett autóforgalom a szük lakó-utcákfer: teljességgel megbénul. Hasonló az eset a Bécs-felé kivezető uton is, és mintákét hiányon csak a Tana part. ain létesítendő uj utak segítenének, amelyek mielőbb elkészítendők vo In áriak* Dr.Möller Károly az óbudai teherforgalomnak a személyforgalomtól való elválasztását tartja szükségesnek és akonkivül rámutatott a jelenleg érvényben lévő építésügyi szab:lyzatoknak azokra az elavult rendelkezéseire, amelyek az építtetői* szerkezeti szempontból megkötiko Minthogy a technika fejlődésével járó újítások lehetővétételehez fontos anyagi érdekek is fezednek, kivánatosna^: tartja a szabályzatok Ilyen értelemben való megváltoztatását. utolsónak Pad nyi Gulyás Jenő, az értekezlet? előadója Budapest városrendezésének adminisztrációját vette tárgyalás alá. Az érvényben lévő törvények szerint az általános rendezési tervek a Közmunkatanácsnak kell elkészítenie s örömmel állapítja meg, hogy Rakovszky Iváxn ezt programmjába fel is vette, sőt a munka már folyi

1- lé. Kívánatosnak tartja, hogy a tanács által vészitett tervedet megfelelően összeállított s zakértőbizott •» ság approbálja. Állástfoglalt a tervek publikálása mellett, mert a titkolódzással a telekspekulációt megakadályozni ugy sem lehet. Szükségesnek tartja, hogy a székesfőváros műszók! adminisztrációja a reá váró nagy feladatoknak megfelelően átszerveztóssék, egységesítéssék, és felelős vezető*" irányítása .—• alá Helyeztessék. Vannak oly kérdések Í3

; melyek az autonómia keretén belül nem oldhatók meg, s mivel nagy-Budapest megalkotása közigazgatási szempontból akadályokba ütközik, feltétlenül,szükséges, hogy Budapest és környéke legalább városépítési szempontból egysáágesen iráuayittassék, még pedig legcélszerűbben a Közmunkatanács által. Hivatkozik arra, hegy a Tanács már megalapításakor is két vámosnak, az akkor még nem egyesített Buda és Pestnek közös érdekeit ápolta. Az értekezlet egész anyagát a Mérnökegylet memorandumba foglalva fogja Illetékes fórumok elé terjeszteni s tekintettel arra az áiland° érd'klő désre, amellyel a tárgyalásodat ugy a Közmunkatanács elnöke, Rakovszky Ivám, mint Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok s azonkívül a műszaki világ számos előkelősége kisérte, jogos a remény, hogy az értekezlet ere leányéképpen az általános v:a?osrendezés- kérdje' megvalósításukig s-Zuagon maradnak. /MOT/SZ.