Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-25 [032]

M ..GYÁR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, '7' 7 O Ötödik kiadás. Budapest.;. 1930, február 25* / *-~" XII, évfolyam, 46, szám. Á VHROSK <u\ 1/ESx.SI .bRTEKEZLET ÜTOJLSO ULLSE. Cs-törteken eelután fel 7 ora.á kezdettel .. . .• v tartja utolsó ülését a mernek egylet városrendezési ertekezlete Reáltanoda utcai székhazában. Á zároules, melyen s zt rókay István a Beszkárt ny, vezerigazgatóhelyett-se és H a r r e r Ferenc ny. alpolgármester fognak többe... között felszólalni, határozatokat fog kimondani, amelyeket illetékes forumok ele terjeszt. /MOT'/B. Á KEKCSZ A HAZAE. TAT-OROZaSAT SüRG.-iTI. A magyar kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége G á 1 Q r Gyula elnöklete alatt tartott elnökségülésén foglalkozott a katasztrofális mérbü munkanélküliséggel és Bodnár János, Kovács Ferenc, valamint Schwimmer Mihály felszólalása után elhatározta, hogy felkéri a főváros tanácsát a házak tatarozására vontakozó rendelet végrehajtására, A szövetség felköri a pénzügyminisztert, hogy a gyufakölcsön harmadik részletéből a kisipari hitelakció keretéhek felemelésére a fővárosi Iparosok számának és termelési kapacitásának megfelelő összeget bocs ás son rend- ±kezésre és annak elosztásával a budapesti Kisipari Hitelintézet r.t.-t bizzák meg:. Az Országos Ipartanács tagjainak kinevezésével kapcsolatban Mihályi Lajos és Schön Marcell a kézműipari érdekeltségek mellőzeset tették szóvá. Az elnökség a kézműlparosok képviseltetéséhez füzödö érdekekre való tekintettel felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy a jelentós érdekképviseleti munka ságot kifejtő kézműipari érdekképviseletek elnökei az drsz <g TS Ipartana; sba behívassanak, /MOT/B. A VASUTAK SZERE FE A FIKARCIROZAS KIALAKULAÍJABAK, A Magyar Vasúti:' és Hajózási Klubban kedden este Heiler Farkas dr. műegyetemi ny. r.tanár a vasúti es Közlekedési Közlöny hatvanévesfennállásának jubileuma alkalmából nagyszabású előadást tartottíA Vasutak szerepe a financirozás technikájának és eszközeinek kialakulásában" címmel. Az előadást Samarjay Lajos államtitkár, a MAV, elnöke vezette pe. Beiier professzor előadásának kezdeten arról beszélt, hogy amikor a vasútépítés egy évszázaddal ezelőtt megindult, a bankszervezet hosszú időre lekötendő befektetési tőke előteremtésére nem volt berendezve. Évszázadokon keresztül a rövid lejáratú hitelszükségletnek megfelelően fejlődött a kereskedelem és eszközei is alkalmatlanná tették a befektetési toké előteremtésére, mert tövid lejáratú letétekből kerültek ki. A vasutepités volt az első nagy és általános természetű feladat, mely nagymennyiségű tőkének hosszú időre való lekötését igenyelte. Elsősorban ennek szolgálatában indultak meg a tör-kvések a bankok uj típusának kialakítás ~ra, m^gy az ertékpapjr kibocsátás segit egével elo tudja teremteni a tőket mégpedig olymédon, hogy az befektetések céljaira hosszú időre leköthető-." Ezen törekvéseknek eredm -nyéké; en született meg a bankok, ma erősen domináló alakja, amely a folyó banküzlet ápolása mellett a financirozás feladatat iáhatáskörébe vonja. Az előadás további része azt fejtegette, hogy a vasutá ites nemcsak a bankszervezet átalakulását indította meg, hanem az értékpapírok kifejlesztésiben is döhto szerepet játszott. Eltekintve attól, hogy a részvények elterjedését erősen elomez ditotta, megteremtette az elsőbbségek uj tipusát és a kötvénynek, mint financirozási eszköznek a válhat! elet terére való átvitele is a vasutakkal kapcsolatban tötent, A vasutak szerepe igen jelentékeny volt ezenfelül a tokétömörülési es financirozó társaságok kialakulásában is, amelyek a vállalati elet megszervezésében ma donto jelentőségűek. Ilymoöon a vasutak szerepe nemcsak a közlekedés szempontjából volt úttörő, hanem igen sokat köszönhet nekik a vállalati financirozás es a hiteléltet id , Heiler FarKas professzort nagy figyelemmel hallgatott előadása ' A vegén a ... ^ ' " '. i

;

..

t ,i közönség meleg ünneplésben reszesil tette, /MCT/SY-